133075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erősen bázisos polioxamidok előállítására

2 15.10Í5 hatatlan eg ömledékből fonható anyagokat állíthatunk elő, melyeknek savkötő képessége aránylag nagy és savanyú csoportokat tartalmazó festékekkel szemben, mint 5 például savanyú c gyapjúfestékekkel és B!ztib!sz|äntiV festékekkel séfemben megíelelÖéri jó felvevő képességük van. A találmány szerint előállított poliamidoknak továbbá eltérő duzzadási (tulajdonságaik van-10 nak és ennek következtében a fésthetőségüki fogásuk és vegyi befolyásolhatóságuk szempontjából is egyes célokra előnyösebben és sokoldalúbban alkalmazhatók; mini a vizel taszítóbb közönséges poliamidok. 15 Különösen érdekesek ebből a szempontból oly rostos anyagok, melyek közönséges poliamidok és a találmány szerinti előállított bázisbs lerhiéke'k keverékeiből készül' lek. Ezek a lenn ekék íeslhetőség és egyéb 2Ö tóltilfttlajdohságuk, például fogásuk tekintetében a természetes protein rostokai jobban megközelítik. A találmány szerinti poliamidokból vagy poliamidokkal készüli termékek nedvszí-25 vő tulajdonságát ínég fokozhatjuk, ha a rtakciös összetevők legalábbis részbea Jiíclrdkil- és, illetve vagy nuTkapto-csoporlokat tartaltnáziiak. Iimlítésre méltó, hogy ilyeii csoportokat a termékekbe aránylag 30 nagy mennyiségben vihetünk be anélkül, hogy a termék i'onhalősága esetleges hálós kötések következtében megszűnne. Fennáll azonban a lehetősége annak; hogy az :lyen termékeket hálós kötessél utólag oldhatal-35 lantiá vagy- legalábbis kevésbbé duzzadová legyük, péidául ,azzal, hogy a hidroxif vegyületekig kétértékű acilczőszereket hagyunk behatni, vagy kétértékű acilezőtszerekkel vagy alkilezőszerekkel reagáltatjuk. 40 vagy tnerkaplo\együleték esetén oxidálással. Kétértékű aeilezöszerekkénl elsősorban diizeciauátük vagy ilyenekei melegben ielehaisíló anyagok, például fenolok kétértékű karbamimavészterei vagv izocibná-45 toknak enolvegyiiletekkel alkotott addíciós vegyületei jönnek tekintetbe-A savban dldhalö szüperpolimer anyagok nem csupáh — elegendő ömlesztési állandóságuk esetében - - uniledékből, ha-50 nem oldatból és iiedv'es fonási eljárás sze rihl é,s végül a száraz fóliást eljárás szerint is szálakká, sörlékké, fóliákká dolgozhatók fel. Az önUí'dékbeit nfcni állandó anyagok természetesen csupáh a kél utóbb eiiilítelt 55 eljárás szeri hl dolgozhatók lel. A Jíöliíthlidbk üih'ilihány szrrinli olő-Allílásüfctí* öftiriagukban vagy egyéb, két aeilezhétő bázisos nitrogénatomot tartalmazó aminovegyületekkel kapcsolatban, például a következő aminők jönnek tekin- 60 tétbe: N-metil-ß ß-diaminodietilamin, N-metil-Yy'-dia'müiodipropilämm és a mcgfeMő butil-, ß-oxietil- és ff-oiipropilvegyületekj N-m;etil-di-£-amiiiohexilamin, melyei klór- 65 hexiJaminból és metilaminből állítunk elő, N.N'-dimetij-N.N'-di-^-aminDhexil-hexametiléndiamin, melyet N-N'-dimetil-hexámeti* léndiaminból és a £-klorhexilamin benzolmú'©vegyületéből utólagos hidrolízissel ál- 70 Irthatunk elő; tetra-öxi-1.6-diaminohexán, melyet mannit-diklórhidrinből és ammóniákból állíthatunk elő, N.N'-dibutSmN,N'(li-í-aminóJiéx1il-2.3-diokiHdiajm^róbütán"'1.4, 2.4-di-cb-ainibometiil-ßKlietÜamino-ietiilfenil- 75 éter, melyet dietilaminQ-etilí-feniléterből<, formatóenldből és klórhidrögénbői klól'cink jelenlétében és utólagos amineziéssel állítunk elő, N-/3-merkapto-propil7-T T^i" amino-propilamin, melyet az oxipropilve- 80 gyületből a hidröxilcsóportoknak halogénnel való helyettesítésével, nátriumtiraszuíl'áttal Való reagáltátással és félhasitáSsail állíthatunk elő; \. Igen erőben bázisos ipoliamidokat ká- 85 punk oly olüalhélyettftfeítőket tartalmazó aminokkal, mely helyettesítők bázisos tercier nítrogénatoihokát tartalmadnak. Ilyenek például az íafábbi képletű aminők: ,Cri»^tHi 90 CB* N-^-CHi CH&— CHo előállítható 1.3-di-pipeíido-2-ami- 1C no-propanból és Y^brómpröpil,amin-bénzolszulfamidí»! utólagos hidrolizipsel. cl(":ííllílhttl6 di-.'-íliii'.cUl-iiiliíiio i Ul*iiiliinhól v-i iimiliolil-di-y-aciMil'ahllii(»Hit)pilíHiiiil!wV '.ilólaw«S,elszappa-nosílással.