132943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagú kemény lemezek előállítására
132943. és nagy nyomáson sima isaj tolófelülelek k< - j» zött további sajtolásnak vethetők alá EzH utóbbi eljárásnál azonban kitűnt, hogy aAJj végtermékként kapott lemezek mechanikai! ''*" 3 tulajdonságai csökkennek. A teljesen kiszárított rostok ugyanis törékenyek' és sajtolás közben .szélszakadnak vagy megtörnek, úgyhogy a rostoknak iá lemeze ken belüli összetartása csökken. 10 Ha az előállítandó lemezek szilárdságának növelése végett a kötőanyagot a rostos anyagú pépben vizes oldat vagy diszperzió alakjában alkalmazzuk, az ismert eljárásoknál további hátrányok mutatkoznak. Ki-15 tűnt ugyanis, hogy a jelenleg majdnem általánosan szokásos eljárásnál, melynél az alakított nedves lemezt fűtött sajtóban nagy nyomás alatt és magas hőmérsékleten kezelik, a kötőanyag a kész lemezben egye-20 netlcnül oszlik el és a külső rétegekben feldúsul. A felületeken ezenkívül gyakran rétegképződés és színváltozás is észlelhető. Beható vizsgálatok bebizonyították, hogy e hibák nem' a kötőanyagnak a rostos péppel való egyenetlen elkeverésére, sem pedig a rostos anyagú pépnek nedves lemezzé való alakítására, hanem arra vezethetők vissza, hogy a forró sajfőbau az eleinte elfolyó forró víz a kötőanyagot a külső rétegek felé szállítja. E hátrányok akkor is fellépnek, ha kötőanyagként keményíthető műgyantákat alkalmazunk, meri e műgyanták sokkal magasabb hőmérsékleten keményednek meg, mint a sajtóból elfolyó víz hőmérséklete. A fenLemlítelt hátrányokat a találmány szerinti eljárással kiküszöböljük. A , találmány szerinti eljárással mindkét oldalon sima, tömör és kitűnő szilárdságú kémény lemezeket állíthatunk elő.; az alkalmazott kötőanyag a lemezben teljesen egyenletesen oszlik el és 'ezzel a lemez egyenletes mechanikai tulajdonságait, kifogástalan külsejét is biztosítjuk. A találmány értelmében a rostos pépből ismert módon előállított és a tapadó víz egy részétől ismert módon mentési telt lemezeket nyomás nélkül vagy legalábbis jelentős nyomás nélkül mindaddig száríl-50 juk, míg a nedvesség legnagyobb része elpárolgott és a lapokban csupán annyi nedvesség maradi, mely mellett a rostok még elegendően hajlékonyak és simulékonyak. A lemezeket előnyösen légszárazra száríí-55 juk,', ami a teljes súlyra vonatkoztatva legfeljebb mintegy 1.4% maradék nedvességtartalomnak felel meg. 25 30 35 40 45 V ni v 1 r, k ncadvességtartalom alsó határa elonj o-.cn 6°/o; 3% alatti maradék nedvesség már többé-kevésbé hátrányos. "Ajánlatos az ilyen lemezeket fentebb megadott felső halárig újból megnedvesíteni. Az előzetes szárítási forró levegővel vagy egyéb gáz- 'Vagy gőzalakú fűtőközeggel,, például túlhevített gőzzel végezhetjük, mely esetben a lemezeket mintegy 100 C,° vagy ezt lényegesen meg nem haladó hőmérsékletre hevítjük. Az ilymődon kapott előszárított lemezt ezután át nem eresztő sajtófelületek között a lemez egyik részéből kiindulva fokozatosan terjedő felületen, hő és nyomás behatásának tesszük ki, miközben a nyomást fokozatosan növelUeijük'. A sajtolási a lemez középső részén vagypedig egyik végén kezdhetjük'. A nyomás behatását időnként megszakíthatjuk. Ehhez a kezeléshez állomás berendezést az alábbiakban ismertetünk. Azáltal, hogy a nyomás behatása folyamatosan halad tovább, a lemez egyik körzetréten kezdődik', és' fokozatosan tovább növekszik, míg végül a nyomás és a hő belli a tás a (az egész lapról kiterjed, a keletkező. gőz oldalt a lemeznek azon a részein át, melyek még nem állanak nyomás alatt és ennek következtében még likacsosak, — eltávozhat. A lemez niaradéknedvessége tehát oldalirányban a lap közepéből mindkét vége felé, vagypedig a lap egyik végétől, a másik vége fc'.é távozhat. A lemez tömörségét és térfogatsúlyát a nyomás megfelelő megválasztásával szabályozhatjuk. 20—50 kg/cm2 végső nyomás alkalmazásakor 0,4—0,6 térfoga hsúlyú lemezeket kapunk. 11a 50—100 kg/cm2 végső nyomást alkalmazunk, akkor 0,6-1,0 íérfogatsúlyú lemezeket állíthatunk elő. Ménné.! nagyobb a végső nyomás, annál ..?;;gyobib a lemez térfogatsúlya és szilárdsága. A sajtolási hőmérséklet különböző lehet, azonban célszerű, ha a 1.00 C°-oL lényegesen meghaladja és legalább 130 C°, de 230 C°-ot is elérhet. A találmány szerinti eljárással mindkét oldalon sima, nagy szilárdságú rostos anyagú lemezeket állíthatunk elő. Ha a rostos pépben a kötőanyagot és vizet taszító anyagot, például gyantákat,. viaszokat és ragadós anyagokat, különösen iermészeles gyantákat es gyantaésztereket és mugyan iá! vizes oldal, vagy diszperzió alakjában alkalmazunk, akkor az új eljárással a kötőanyagnak, vagy vizet taszító 60 65 70 75 80 90 100 105 110
