132943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagú kemény lemezek előállítására

132943. és nagy nyomáson sima isaj tolófelülelek k< - j» zött további sajtolásnak vethetők alá EzH utóbbi eljárásnál azonban kitűnt, hogy aAJj végtermékként kapott lemezek mechanikai! ''*" 3 tulajdonságai csökkennek. A teljesen ki­szárított rostok ugyanis törékenyek' és saj­tolás közben .szélszakadnak vagy megtör­nek, úgyhogy a rostoknak iá lemeze ken be­lüli összetartása csökken. 10 Ha az előállítandó lemezek szilárdságá­nak növelése végett a kötőanyagot a rostos anyagú pépben vizes oldat vagy diszperzió alakjában alkalmazzuk, az ismert eljárá­soknál további hátrányok mutatkoznak. Ki-15 tűnt ugyanis, hogy a jelenleg majdnem ál­talánosan szokásos eljárásnál, melynél az alakított nedves lemezt fűtött sajtóban nagy nyomás alatt és magas hőmérsékleten ke­zelik, a kötőanyag a kész lemezben egye-20 netlcnül oszlik el és a külső rétegekben feldúsul. A felületeken ezenkívül gyakran rétegképződés és színváltozás is észlelhető. Beható vizsgálatok bebizonyították, hogy e hibák nem' a kötőanyagnak a rostos pép­pel való egyenetlen elkeverésére, sem pedig a rostos anyagú pépnek nedves lemezzé való alakítására, hanem arra vezethetők vissza, hogy a forró sajfőbau az eleinte elfolyó forró víz a kötőanyagot a külső ré­tegek felé szállítja. E hátrányok akkor is fellépnek, ha kötőanyagként keményíthető műgyantákat alkalmazunk, meri e mű­gyanták sokkal magasabb hőmérsékleten keményednek meg, mint a sajtóból elfolyó víz hőmérséklete. A fenLemlítelt hátrányokat a találmány szerinti eljárással kiküszöböljük. A , ta­lálmány szerinti eljárással mindkét oldalon sima, tömör és kitűnő szilárdságú kémény lemezeket állíthatunk elő.; az alkalmazott kötőanyag a lemezben teljesen egyenlete­sen oszlik el és 'ezzel a lemez egyenletes mechanikai tulajdonságait, kifogástalan külsejét is biztosítjuk. A találmány értelmében a rostos pépből ismert módon előállított és a tapadó víz egy részétől ismert módon mentési telt le­mezeket nyomás nélkül vagy legalábbis jelentős nyomás nélkül mindaddig száríl-50 juk, míg a nedvesség legnagyobb része el­párolgott és a lapokban csupán annyi ned­vesség maradi, mely mellett a rostok még elegendően hajlékonyak és simulékonyak. A lemezeket előnyösen légszárazra száríí-55 juk,', ami a teljes súlyra vonatkoztatva leg­feljebb mintegy 1.4% maradék nedvesség­tartalomnak felel meg. 25 30 35 40 45 V ni v 1 r, k ncadvességtartalom alsó ha­tára elonj o-.cn 6°/o; 3% alatti maradék ned­vesség már többé-kevésbé hátrányos. "Aján­latos az ilyen lemezeket fentebb megadott felső halárig újból megnedvesíteni. Az előzetes szárítási forró levegővel vagy egyéb gáz- 'Vagy gőzalakú fűtőközeggel,, például túlhevített gőzzel végezhetjük, mely esetben a lemezeket mintegy 100 C,° vagy ezt lényegesen meg nem haladó hőmérsék­letre hevítjük. Az ilymődon kapott előszárított lemezt ezután át nem eresztő sajtófelületek között a lemez egyik részéből kiindulva fokozato­san terjedő felületen, hő és nyomás beha­tásának tesszük ki, miközben a nyomást fokozatosan növelUeijük'. A sajtolási a le­mez középső részén vagypedig egyik végén kezdhetjük'. A nyomás behatását időnként megszakíthatjuk. Ehhez a kezeléshez állo­más berendezést az alábbiakban ismerte­tünk. Azáltal, hogy a nyomás behatása folya­matosan halad tovább, a lemez egyik kör­zetréten kezdődik', és' fokozatosan tovább nö­vekszik, míg végül a nyomás és a hő be­lli a tás a (az egész lapról kiterjed, a keletkező. gőz oldalt a lemeznek azon a részein át, melyek még nem állanak nyomás alatt és ennek következtében még likacsosak, — eltávozhat. A lemez niaradéknedvessége te­hát oldalirányban a lap közepéből mindkét vége felé, vagypedig a lap egyik végétől, a másik vége fc'.é távozhat. A lemez tömörségét és térfogatsúlyát a nyomás megfelelő megválasztásával sza­bályozhatjuk. 20—50 kg/cm2 végső nyomás alkalmazásakor 0,4—0,6 térfoga hsúlyú le­mezeket kapunk. 11a 50—100 kg/cm2 végső nyomást alkalmazunk, akkor 0,6-1,0 íér­fogatsúlyú lemezeket állíthatunk elő. Mén­né.! nagyobb a végső nyomás, annál ..?;;­gyobib a lemez térfogatsúlya és szilárdsága. A sajtolási hőmérséklet különböző le­het, azonban célszerű, ha a 1.00 C°-oL lé­nyegesen meghaladja és legalább 130 C°, de 230 C°-ot is elérhet. A találmány szerinti eljárással mindkét oldalon sima, nagy szilárdságú rostos anyagú lemezeket állíthatunk elő. Ha a rostos pépben a kötőanyagot és vizet taszító anyagot, például gyantákat,. viaszokat és ragadós anyagokat, különösen iermészeles gyantákat es gyantaésztereket és mugyan iá! vizes oldal, vagy diszperzió alakjában alkalmazunk, akkor az új eljá­rással a kötőanyagnak, vagy vizet taszító 60 65 70 75 80 90 100 105 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom