132943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagú kemény lemezek előállítására

132943. 3 anyagnak a kész lapban való igen egyen- lotos elosztását árjuk cl. Ha keményíthető műgyantákat, például fenoloknak, karbamidnak, aniliniiak, vagy ezek helyettesítési. 5 termékeinek vagy homológjainak aldehiddel, különösen formaldehiddel vagy ennek polimerjével vagy formialdehidet lehasító, anyagokkal kapott kondenzáiási termékeit alkalmazzuk, akkor különösen előnyös, ha 10 a lemezeket légszáraz állapotig, illetőleg a fentebb megadott nedvességtartalomig előzetesen jelentős nyomás behatása nélkül 100 C° vagy ezt lényegesen meg nem haladó hőmérsékleten .szárítjuk' és a végső 15 szárítást nyomás alatt oly hőmérsékleten foganatosítjuk, melynél a műgyanta megkeményedik, vagyis megolvaszth.atatlan és oldhatatlan alakjába megy át. Ehhez legalább 140—160 C° hőmérsékletet " alkal-20 mázunk. A száraz lemez összsúlyára számítva már csekély mennyiségű, például. 3% kötőanyag vagy vizet taszító anyag elegendő és .több, mint 12°/o a lemez tulajdonságait már nem javítja oly mértékben, hogy ily mennyiség alkalmazása gazdaságilag indokolt volna. Ha vízben oldhatatlan kötőanyagokat használunk, akkor azokat, amennyiben például savanyú jellegűek', mint a íenolfor-30 m.i'ldehid-előkondenzátum vagy a f<=nyőgyanta, alkalikus .anyagokkal, például •«!kálüúggal vagy alkálikarbonáttal és amenynyibeu lúgos jellegűek, mint az anllin-formaldehid-előkondenzátum, savakkal vihei-35 jük oldatba. Ezek az anyagok és különösen a semleges kémhatású kötőanyagok, emulgálőszerekkel,.ínint szappanokkal, nedvesítőszerekkel vagy hasonló, szerekkel vízben emulgáUiatók. Amennyiben adszorpció/ út-40 ján a kötőanyag nem kötődik amugyis a rostra, az oldó-, illetőleg emulgálőszer hatását megszüntető anyag adagolásával a kötőanyagot a kötőanyag vagy impregnálóanyag oldalával vagy emulziójával előzőleg elegyített pép rostjaira kicsaphatjuk. A rostos pépből készült lemez mechanikai vízmeníesíléiSekor és előszárílásakor a kötőanyagnak a lemezbe való egyenletes elosztását nem befolyásoljuk, mert az el-50 távozó: gőz a .kötőanyagot nem ragadja magával. Hasonlóképpen a keményíthető műgyanták sem keményednek meg, im gondolkodunk arról, hogy a lemez előszárílásakor a hőmérséklet ne legyen lényegesen 55 magasabb, mint 100 C". A szárítás második szakaszához és a sajtoláshoz oly berendezést alkalmazhatunk^ melynek lényeges részeit a mellékelt raj-. Kon tüntettük fel. A rajz szerinti sajtónak .két helytálló 60 /—a-— és —b— hordozója van, melyfeketi egymással a — c— pszlejp dköt ösfeze. Ä —h— és —h'~ - présasztalok között sima felületű —i— fűtőliapokat rendeztük pl, melyek közé az előzőleg szárított rostos 65 anyagú lemezeket helyezzük. Az —a— hordozóban a —d—, —e—, —f—(,—gf— présd'ugattyúkat és a —b— hordozóban a úD ev

fi présdugattyúkat rendeztük el. E dugattyúkat egymás után működtetjük azáltal, 70 hogy a —p--, —q—, —r—, vezetékrendszerbe az —1—, —m—, —n—, —o— szelepeken-át vizet nyomunk'. A —k— vezértengely a szelepeket; x--, y, z, j, bütykök és \i t, u, v, w rudak közvetítésével nyitjía. 75 A sajtóba először kis nyomású. vizeli vezetünk, és a —h—, —h'— présaszatalokat kiindulási helyzetükből kimozdítjuk és a sajtót zárjuk. Ezután a —t— ruldat az x bütyök megemeli, az —1— szelep nyit és 80 a középső d, dL

dugattyúk eltolódnak. A —k— vezéri őtengely további elforgásakor egymás után először az —m—, majd az —n— szelep nyílik és ennek megfelelően először az-—e-- és —e1

—dugattyúkat majd 85 az —f—5 —l'j— dugattyúkat helyezzük! nyomás alá. Ezuláu a rajzon fel nem tüntctelt vezérlőberendezéssel a felső —dr

--, —ej—, - fj— dugattyú hengereiből a vize! kiengedjük, úgyhogy a felső —hj.— prés- 90 asztal a fűtőlapokkal együtt felemelkedik1 és a helytálló felső —b— hordozóra fekszik fel. Ekkor a vezértengely az —0— szelepet nyitja és a —g— dugattyúk nyomás alá kerülnek, úgyhogy most már az 95 egész présfelület nyomás alatt áll., A —h'— présasztal alatt és a —h1

— prősasztal felső oldalán -p— hűtőberendezéseket rendeztünk el, melyek a —h— és —hl

— asztaloknak az - i — fűtőlapoktól elfordított oldalát 100 hűtik. A présasztal mindkét oldalának' egyenetlen hőlágulása következtében az asztallapok meghajolnak. Ezzel elérjük, hogy a préselendő lemezeken először a középső —d— ás —dj— dugattyúk nyomása 105 érvényesül. Ha ezután az —e- és —c1

— dugattyúkat is nyomás, alá helyezzük, a nyomóvizet vezérlő, leíri berendezéssel párhuzamosan elrendezett, a rajzon fel nem tüntetett vezérlőberendezés, segítségével a 110 nyomás alatt álló dugattyúkhoz legközeleobi hűtőberendezést hűtésről fülesre kapcsoljuk, mégpedig folyamatosan oly sorrendben, ahogyan az —f—, —g— dugaty-