132847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemény, mindkét oldalukon síma rostanyaglemezek előállítására

2 Itt A4 f. tás közben oly hőmérsékletet alkalmaztak, amely alkalmas a rezitol állapot eföidézé' sere, úgy a megfelelő nagy, pl. 60—120 kg/cm2

-es nyomással való sajtolás ered-5 ményeképen rendesen mindkét oldalukon sima lemezek keletkeztek. Terméiszetese'a a sajtolási is az alkalmazott kötőanyag sajátosságának megfelelően kellett végezni, mert például a keményíthető műgyanták 10 végső polimeri zációjához, azaz a rezit állapot vagy ct €-állapot eléréséhez szükséges idő a műgyanta összetétele és a lemez vastagsága szerint 40 perctől több óráig terjedő lehet. 15 Az így készített, mindkét oldalukon síma lemezeknek az a hátránya, hogy 1. sok kötőanyagot igényelnek és 2. hogy a kötőanyag keményítéséhez szükséges i<M nagyon .hosszú, 20 Eljártak már mindkét oldalukon sima lemezek előállítása végett úgy is, hogy a lemezekiet alőuzör többé-kevésbbé hiányosan szárították, azután a sajtóba való helyezés előtt a sajtószerszámok hőmérsék-25 létével egyen iő vagy ennél nagyobb hőmérsékletre melegítették s végül forrón készresajtolták. Ez az elj azonban csak akkor lehet eredményes, ha oly kötőanyagokat xj-íí talmazó lemezeket kezelnek 30 vele, amelyeket hatásuk kifejtése végett a folyékony ál'apót eléréséhez szükséges hőmérsékletre kell felmelegíteni. Csak ez esetben lehet ugyanis a szita nyomait az említett nagy hőmérséklet alkalmazásával 35 elsimítani, mert az e hőmérsékleten folyékonnyá váló kötőanyagok kitöltik a lemez felületén keletkezett mélyedéseket. Nem lehet ennélfogva ezt az eljárást pl. keményíthető, műgyanták alkotta kötő-40 anyagot tartalmazó lemezekre alkalmazni, mert az ilyen kötőanyag már a melegítéssel összekötött szárítás alkalmával annyira megkeményedik, hogy alig vagy egyáltalán nem lehet többé cseppfolyóssá tenni. 45 Ez a körülmény azért különösen hátrányos, mert a kemény lemezeket gyártó iparban éppen a műgyanták alkotta kötőanyagok a íeghasználatosabbak. A találmány célja mindkét oldalukon 50 sima, kemény lemezek előállítására alkalmas oly eljárás létesítése., amely mentes az előbb említett hátrányoktól. A találmány szerint a lemezeket először a szokásos módon oly sajtóval készítjük el, amely a lemez 51 egyik felületén a szitától vagy rostélytól származó nyomokat hagy. E nyomok gyengítése védett a szitát vagy rostélyt szűrőkhöz 'isanálatos fonadékkal, — a sajtó hőmérsékletére való tekintettel pl. aszbesztfonadékkal — takarhatjuk le, mi- 60 nek következtében a lemez felületén mély nyomok helyett már csak kis érde&ság jelentkezik. Az eljárás második szakaszában a lemezek mintázott vagy érdes felületén levő rostokat folyadékkaíl vagy gőzzel 65 megduzzasztjuk s azután a lemezeket — előnyösen 100 C°-nál nagyobb hőmérsékleten — utósajtolásnak vetjük alá oly sajtóban, amelyben a lemezek mindkét oldalukon sima fámfeJülettei érintkeznek. 70 Az eljárás első szakaszában a későbbi utósajtoJásra való tekintettel a kemény le- . mezek sajtolásakor különben szokásos nyomásnál kisebb nyomást alkalmazhatunk s ez esetben közbenső termekként 75 <ly -lemezeket kapunk, amelyeknek fajsúlya csak kb. 0.5. Az eljárás második szakaszában az esetiben, ha kötőanyagok nélküli lemez előállításáról van szó, a lemez mintázott vagy 80 éi'des felületén levő rostok felduzzasztására vizet is használhatunk és kielégítő duzzasztást érünk el, ha vizet bizonyos ayomássál fecskendezzük a lemezre. Természetesen fokozódik a duzzasztó hatás, ha 85 meleg vagy forró vizet használunk. A vízhez felületi feszültségét csökkentő és evvel a duzzas/tó hatást növelő anyagokat, pl. alkoholt is hozzákeverhetünk. Végül hozzákeverhetünk a vízhez rostanyagíe- 90 mezek készítésekor használatos kötőanyagokat vagy lakkokat is oldat vagy keverék alakjában. Kötoanyaggad készült lemezek esetiben előnyösen oly duzzasztó folyadékot hasz- 95 nálunk, asneiy bizonyos mértékben oldja a kötőanyagot. E célra elsősorban lúgok, pl. nátronlúg vaagy ammóniák, aflkafinasak. A duzzasztó folyadék vagy gőz hatását l-00' gyorsíthatjuk és fokozhatjuk, ha a lemeznek a szita nyomait viselő felületét a duzzasztás előtt mechanikai úton érdasítjük. Ezt pl. ráspollyal vagv csiszolóhengerrel végezhetjük s ez eszközök segélyével egy- \m úttal le is simíthatjuk a lemez felületesek es tleges egyenetlenségeit. A találmánynak rendkívül fontos jellemzője, hogy a lemez elősaj tolása után kizárólag a lemez érdes oldalán levő rostokat duz- no zasztjuk meg, nem pedig, mint aäogy már többször javasolták, a lemez összes »est-