132717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenyér és más sütemények sütőformában való előállítására

Megjeleni 1944 évi május hó 2-án. MA GYAfi KIRÁLYI <$B$j| SZABADAM BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 132717. szám X/j. (ÍV/e.) oszlály. H—11851. alapszám. Eljárás kenyér és más sü.einények sütőformákban való előállítására. Horlebeck Albert kereskedő és Dr. Wiesmann Clemens főoryos, mindketten Wuppertal-Barmen (Németország). A htejelentéi.napja: 1942. évi októbor hé 26. — Németországi elsőbbséja: 1942. évi március hó 6. Általánosan ismeretes kenyérnek: és más süteményeknek- sütőkemencében szabadon vagy jó hőátbocsáló anyagból,' pl. vékony bádogból készüli: szekrényszeríí .formák-" 5 ban vajtó sütése,- mimcllelt ezek a formák vagy egyik oldalukon nyitóitak, vagypedig teljesen zártak és tömítettek voltak. Zárt formákban való sütést egyrészt öt óránál • nem idősebb és konyhasó hozzáadásával 10 készüli tésztáknál tökéletesen záróan be­forrasztott burkolatban közönséges kemen­cében javasoltak, másrészt a szokásos mó­don előállított tésztánál olymódon, hogy az eltömített formába a tésztával nem 15 érintkező nedvességszívó betétet, pl. szá­raz fagyapotot helyeztek. Az egyoldalasán nyitott vagy mindenütt zárt és tömített for­mákkal szemben a tömítellen vagy kis nyí­lásokkal ellátott üreges formák alkalma-' 20 zása is ismeretessé vált, miután az volt a nézet, hogy a tészta gáztalanítása elén-» gedheteüen, mivel különben az erjedési gázok és gőzök a formákat szétrepesztenék. Javasolták még továbbá a két menetben 25 való sülést is éspedig a kezdetben szabad, a második menetben viszont zárt sütőfor­mában. Az említett ismert eljárások szerinti sü­tés általában 200 C° és ennél magasabb hő-30 mérsékleten megy végbe. Csökkenő me­legben való sütés is használatos, mikoris a sütőkemence terét közvetett vagy köz­vetlen fűtéssel, nyitott tűzzel, vagy gőzve­zetékkel 200 C° fölötti legmagasabb hő-25 mérsékletre hevítik. E sütési eljárásoknál a kemence térben száraz hő vau, attól el­tekintve, hogy a: sütési folyamat következ­tében a tészta részben elillanó nedvességé­ből' gőzök képződnek. ilyen, aránylag magas hőmérsékleteknek 4Q a. sütésnél való alkalmazása egyrészt nem gazdaságos, másrészt viszont a süteményre káros hatáséi is, ni ivei számos vitamin, va­lamint ízesítő és: tápanyag elpusztul. Ezen­kívül a nedves tészlaanyaguak minden ol- 45 dalról zárt és tömített formákban magas hőmérsékleten való sütése a formákban képződő nagy gőznyomások folytán gya­korlatilag komoly nehézségeket okozhat. A találmány érteimében tésztának egy- 50 részt csak részben zári, nem tömített és fő­képen másrészt minden oldalon zárt vagy elzárandó és tömítendő .vékony fémbádog­ból, vagy más alkalmas anyagból készült formákban való sütésére; csak mintegy 100 55 C° körüli'hőmérsékletet alkalmazunk. E hőmérsékletek tökéletesen elegendők arra, hogy a isütendő tésztát, tekintet nélkül an­nak minőségére vagy, {fajtájára, teljesen átsüssék és így a liszt messzemenő feltárá- 60 sa révén a gyomorban könnyen megemészt­hető és alkalmas alakra hozzák anélkül, hogy tápértékek, ízesítő anyagiok és vita­minok veszendőbe mennének. Ennek értelmében a találmány ujtloii- 65 sága különösképen abban áll, hogy mint­egy 100 C° állandó értéken mai-adó hő­mérsékleten sütünk. Hőhordozó gyanánt főképen nedves gőzt használunk, amely az előállítandó sütemény szerint hosszabb 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom