132651. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncsöves kapcsolási elrendezés
13 2651. i jesztett magnetroncsövct tartalmazó kapcsolási elrendezésben a magnetroncső anódaszegmenseinek két vagy több csoportja közül az egyik a hasznojs teljesítmény le-5 vételére való hasznos rezgőkörrel van öszszekötve, a májsik vagy a többi pedig a hasznos körrel lehetőleg kevéssé csatolt egy vagy több vakrezgőkörrel, amely pusztán a rezgések gerjesztésének javítására és fenn-10 tartására való. A vakköröket és a hasznos . kör jelentős részét előnyösen a csőbura belsejében helyezzük el, például az anódaszegmensek egyik csoportjának tagjait egymással összekötő drótból vagy fémszalagból ké-15 szült kengyelek alakjában. A hasznos körnek egy része a csövön kívül lehet és hangolóberendezésisel, pl. eltolható rövidrezáró híddal lehet felszerelve. Ismeretesek olyan magnetroncsövek, ame-20 Iveknek anódaszegmensei két csoportra osztottak, mimellett e csoportok mindegyike egy-egy rezgőkörrel van összekötve. A rezgőkörök ez esetben sin csenek egymással csatolva, azonban ezeket a csöveket csak 25 idegenvezér]ésre vagy frekvenciajsokszorozásra használják olymódon, hogy az egyik szegmenscsoportra vezérlőfeszültségeket kapcsolnak! és a másik szegmenscsoportról leveszik a hasznos feszültséget. Ezen-30 felül ezek a csövek az elektronrendszer vezetőpályat'rekveiici', ját a visszavezethető niagasabbrendű rezgéseket végeznek. A találmány előnye abban van, hogy. a szegmensek kölcsönös fázisviszonya szaba-33 don alakulhat ki, tehát hozzáigazodhatik az elektronok repüléséhez, ellentétben a vezetőpályamenti rezgések esetével, amelyben, az elektronok repülése igazodik a szegmensek adott fázisviszonyához. A vezetőpálya-40 menti rezgések esetében nem volna értelme annak, hogy a szegmensek fázisviszonya szabadon alakulhasson ki, mert ennek folytán az egész gerjesztési folyamat felbomlana, azaz bizonytalanná válna, míg a me-45 rev kör megszilárdítja. Alaosonyrendíí rezgések esetében viszont az elektronok megkötött repülése biztosítja a rezgés állékonyságát, ellenben a szegmensek fázisviszonyának kell rugalmasnak lennie, hogy jó ha-50 tásfokot kapjunk. A találmány szerinti elrendezés kapcsolásának lehetőségei a szegmensek különböző száma és ezeknek egymással és ,a rezgőkörökkel sokféleképen való összekap-55 csolhatósága miatt rendkívül sokfélék. A találmány néhány kiviteli példáját a rajz nyomán magyarázziik részletesebben. Az 1. ábra olyan négyréses csövet szemléltet, amelyben két-két egymással szemben levő anodaszegmcns alkot egy-egy a 60 fenti értelemben vett csoportot, mimellett e csoportok mindegyike egy-egy rezgőkörrel van összekötve. A K katódát négy —1, 2, 3, 4— szegmens veszi körül. Az 1, 3 szegmenseket B rezgőkengyel köti össze 65 egymással, a 2, 4 szegmenseket pedig L rezgőkengyel. Az} 1 fél» a 3 szegmens között 180* fáziskülönbség van s ugj'anilyen a fáziskülönbség a 2 és a 4 szegmens között is.Az egymással szomszédos szegmensek fázisvi- 70 szonyát a kapcsolás az ismert csövek esetével ellentétben nem határozza meg. Ha például feltételezzük, hogy az 1 szegmens fázisa 0°, akkor a 3 szegmens fázisa 180°, a 2 ós a 4 szegmens fázisa \ppdig 0" és 75 180°, illetőleg 180° és 360° között a legkedvezőbb értékre állhat be. A fázis beállítódása az üzemi viszonyoktól, azaz r«z anódaíeszültgégtől és a mágneses tér erősségétől függ és meghatározza a létesített rezgések 80 rendszámát. Ilymódon a legkülönbözőbb, pl. 0, 3 és 1,5 közötti rendszámú rezgések keletkezhetnek. Az 1 és 3 szegmensekből és a B rezgőkengyelből összetett rezgőkörnek lehetőleg 85 kis csillapításúnak kell lennie s ezért mentes hasznos csillapítástól is. E körnek tehát majdnem kizárólag wattmentes teljesítménye, azaz vakteljesítménye van s ezért a következőkben vakkörnek nevezzük. 90 A hasznos teljesítményt leadó terhelőkört vagy hasznqs köiflí a 2 lép» a 4 szegmens, valamint az L rezgőkengyel alkotja. Mind a hasznois L kör, mind, a B vakkör a csőbúra belsejében lehet, azonban egyik vagy mind- 95 két kört ki is lehet vezetni a qsőbúrából és fel lehet szerelni a csőburán kívül levő hangolóhíddal. Ezeket a részleteket, valamint a cső szerkezetét az ábrák nem tüntetik fel, mert a tulajdonképeni találmány 100 szempontjából alárendelt jelentőségűek. Előnyös, ha a vakkört a csőbúra belsejébe helyezzük, mert ez esetben ez a kör mentesül a búra falán való'átvezetés okozta csillapítástól 165 A 2. ábra a találmánynak olyan nyolcréses csőre való alkalmazását mutatja, amelyben az egymással szemben levő anódaszogmensek össze vannak kötve egymással, tehát azonos fázisú feszültségre kapcsoltak, no A B vakkör az 1,5 és 3,7 szegmensekhez csatlakozik, a hasznos vagy terhelő L kör pedig a 2, 6 és 4, 8 szegmensekhez. Ha ismét feltételezzük, hogy az 1 szegmens
