132651. lajstromszámú szabadalom • Magnetroncsöves kapcsolási elrendezés
4 iiílftf.fázisa 0°, akkor az 1 és az 5 szeg, mens fázisa 0°, a 3 és a 7 szegmens fázisa 180°, a 2 ép a 6 szegmens 'fázisa az üzemi viszonyok szerint (f és 180° kö~ 5 zött leheti, a 4 és a 8 szegmensé pedig ettől 180°-kal különböző, 1893 és 360° közötti értékű. A 3. ábra nyolcréses cső anódaszegmeir seinek és vakkörének, valamint terhelőkö-10 rének másféle összekötését mutatja. A B vakkör az 1, 7 és a 3, 5 'szegmensekkel ,• van összekötve, az L terhelőkor pedig a 2, 8 és a 4, 6 szegmensekké!, mimellett az 1, 7 szegmensek fázisa 0", a 3, 5 szegn menseké 180°, a 2, 8 szegmensek fázisa &° ós 180° közölt van, a 4, 6 szegmenseké .-, pedig ettől 18CF-kal eltolva 183° és 360° között. A 4. ábra kettős rezgőkörös nyolcréses 20 cső példája. Mindegyik síegmenst rezgőkengyel köti ossz?, a második következővel, ívűnek folytán két egymástól függeilen rezgő rendszer létesül. A vak rezgőkörrend" szert a 2, 1, 6, 8 szegmensek és az ezeket 25 regymávsa! összckö ő B, B', B'', B" rezgőkengyelek • alkotják, a terhelő rezgőkörrendszeri pedig az 1, 3, 5, 7 szegmensek és az ezeket -egymással összekötő L, L', L'\ L" rezgőkengyelek. Az ábrázolt péliá-30 ban az 1. rezgőkengyel S hangolőhíddal hangolható, hogy a frekvenciát bizonyos mértékben változtatni lehessen. A hasznos teljesítményt az esetleg a csőbúrából kiver zelelt és például a-c alaphullám többszörö-35 sere hangolt L kengyelről lehet csaLolás útján levenni. Az 5. ábra a találmánynak hatréscs csőre való alkalmazását mutatja. A B vakkör az 1, 5 ősi a 2, 4 szegmensekhez csatlakozik, •40 az L terhelőkör periig a 3 ás a 6 S/.eglrenshez. A 6. ábra hatréscs cső kapcsolásának más változatát szemlélteti. Itt két egymástól független B és B' vakkör van, amelyek-45 ne.í egyike az 1 és a 2 szegmenssel van :ö:.s ©kötve, másika peligj a 4 és az 5 szegmenssel. Az L terhelőour a 3 és a G szegmenshez csatlakozik. A 7. ábrán hatréscs csőnek' másik kivi-50 teli alakját látjuk, amely teljesen részarányos elrendezésű, mert két-két egymással f v, szemben levő szegmens két-két egymás "" í.al ellentétes irányú rezgőkengyelW van összekötve. Az elrendezést két egymástól 55 független vakkörrendszer és egy terhelőkörrendszer alkotja. A Bv B 2 vakkörök a 2 és az 5 szegmenshez csatlakoznak, a B3 , Bá vakkörök az 1 és a 4 szegmenshez, áz L, L' terhelőkör pedig a 3 és a 6 szegmenshez. A terhelőkör egyik felél ki lehet vezet- 60 ni a csőből és S hangolőhíddal lehet felszerelni. A 8. ábra ugyanilyen elrendezésű négyréses csövet mutat, amely a fentiek után nem szorul bővebb magyarázatra. 65 Legrövidebb hullámok létesítésére a 9. ábra szerinti elrendezés alkalmas. Ez magában véve ismert olyan csövet tartalmaz, amelynek anódaszegmensei maguk az üzemi hullámra hangoltak. Az anóda egyik végén "0 tevő P lemez útján egymással összekötőit [1 íés 2 szegmens alkotja,az üzemi hullámra hangolt hasznos rendszert, amelyhez az S hangolóhíddal felszerelt L terhelőkör galvánosan csatlakozik. Az ábrában a csa- 75 tolási pont az 1, 2 szegmensek szabad végén van, azonban illesztési okokból előnyös lehet a szegmensek más pontjára, való áthelyezése. Ga'vános csatolás helyett természetesen kapacitiv csatolást is lehet 80 alkalmazni. A vakrendszert alkotó 3 és 4 szogmenst, amelyek közül a 4 szegmenst a lávlali ábrázolásban a többi szegmens eltakarja, az anóda másik végén levő V lemez köti ö;:sze egymással. A szegmejr 85 sek hossza az üzenii hullám hosszának körülbelül negyedrésze, az 1, 2 rendszer és a! 3, 1 rendszer tehát egy-egy egymással ellentétesen rövidrezárt Leelier-veze éket alkot. <0 A 10. ábra a találmánynak páratlan számú szegmenssel felszerelt magnetroncsőre való alkalmazását mutatja. Az ábrázolt példában három —(T^, 3 í.zegnu ns van, amelyek köcü-il a 2 és a 3 tzicgmens 95 B nzgőkengyeliel részarányos rezgőkörré van összekapcsolva. Az L lerhelőkört olyan egytengelyű Lecber-vezelék alkotja, amelynek külső vezetője az A cső, belső veze.ője pc Ijg a Lecber-vezelék rövidre- ico zárt vegéhez csatlakozó B rezgőkengyelből és az 1 szegmenshez csatlakozó J vc:ctőből van összetéve. Több rezgő rendszert nagyon sokféleképen lehet a találmány szerinti elrendezés-' 105 ben összefoglalni. A 11. ós a 12. ábra két négyréscs rendszer összefoglalásának egyegy példáját mutatja, a 13. ábra pedig kél háromréjes rendszer összefoglalásának példája. Az ezekben az ábrákban használt no megjelölések azonosak az előbbi ábrákban használtakkal, az elrendezések tehát nem szorulnak részletes magyarázatra. A 13. ábra, mint látjuk, a 10, ábra szerinti el-
