132486. lajstromszámú szabadalom • Irányzóberendezés főként rövid és igen rövidhullámú irányzáshoz

2 13248«. 10 15 x = 30 35 30 35 40 -45 50 SS íentkező feszültség ismert I örvények sze­rint: V = E . íieíf -^— . k 1/ -£i— . Q, eff 1 + X |L, ahol V a 12—13 kör feszültsége, E az antennára ható térerősség, heff a keretantenna hatékony magassága, k a 12 és 15 tekercs közötti csatolftsi tényező, L1 az antenna és a 14 vezeték induktan­ciája, Ls a 12 tekercs induktanciája, Lt ., ' ahol ÍV a 15 tekercs induktanciája, Qs eff pedig a 12—13 hangoLőkör haté­kony jóságának az antennából szártnazó veszteségek tekintetbevétele mellett meg­határozott értéke. 2nFn he ff=- — u-hol F a kerekantenna felülete, n a keretantenna meneteinek száma, . y pedig a vett jelek hullámhossza. A x tényező rendesen állandó értékű, mert nagyságának határt szab az a körül­mény, hogy növelésével csökken a han­golókör hatékony induktanciája, amiélv W--i,.(i- --t +i A gyakoríalbai i/ egyenlet zárójelben levő uV.\ czöjőiu-j* ki) 0,85- Ü,U ériékünck kell lennie, eníiöi kó\étkezik y-nak gyn­korlalilag állandó éi-Léke. Ennek oka az, hogy í^eff nó\élésének ilői'ellélole a má­sodlagos íekcrcs UHUK lei számának növe­lése, ez pedig :iag\on megnövelné a le­keres önkunacilását ij>Le i az o-s e u<;gesbin n.e^e.nií'.hetjuk, ! o„\ a i''a''s/i'or')iáí.)i' másodiagos koré­jn&'lí baiékonj L, i-tf iiuluklaiicjáj.i \\\y ge le.) -, hullámi.O-S'.lől s ennek í'ohtán e/l a köri a vctS&kcsztdék más köreivel egyutl Je'nel hangolni iía .ellélclezzuk. hogv a bmuvóies/uli­ség eg\enlelébcn / és I,, állandó érlek íí, ligy ez a feszülIség csak kél változó er­lékíí lénvcőlo. S'iii,g, mégpedig .íz F. lér­e •( ss'' j<>! i i. .v ii'á'i\o/öi i-iviidc/és jóságai meghatározó heff ) G ^- h tékony magassága a lehető legnagyobb és induktanciája ugyanakkor a tehető leg­kisebb legyen. A G nagyság értékének növelését meg­kísérelték már olymódon, hogy nagyon nagy felületű keretantennát alkalmaztak Ily jaintennát azonban nem lehelet! a vevő­készülék közvetlen közelében elhelyezni s ennélfogva megnőtt az antenna és a vevő­készülék közötti vezeték hossza, már pedig fenti egyenletből kitűnik, hogy ez esetten az antennának és a vezetéknek megfelelő­en megnövekedő induktanciája nieginl csak lerontja a G tényező értékél. Sok esetben sikerült ugyan az említett rend­szabállyal mégis bizonyos eredményi el­érni oly képen, hogy különleges, a rendes­nél kisebb indukianciájú vezetéket al­kalmaztak, ehhez azonban vastag huzahí, jól árnyékolt Mezélékre van szükség, amely bonyolulttá és költségessé teszi a beren­dezést. Gyakran előfordul az is, hogy a vezeték kapacitása olyanná válik, amely mellett az antenna ön rezgess zárnának kö­zelében rezonancia keletkezik. Ez a rezo­nancia kihat a másodlagos "kör hatékony induktanciájára is és annak elkerülése vé­gett, hogy ez a vevőkészülék köreinek! közös hangolását ,lehetetlenné tevő mér­téklen változzék meg, szükségessé válhatik ja x tényező értékének csökkentése, ami a berendezés jóságát még inkább leron­taná-Az utóbb említett nehézség kiküszöbö­lése végett megkísérelték sorosan kapcsolt kondenzátor beiktatását a keret antennába, hogy az antennakörnek a keletkező rezo­nanciafrekvencia mellett kis reaktanciája legyen. Evvel sikerült ugyan az erősítés! ' növelni, de ez a javított erősítés csak a iiezOnanciafrekvénciával szoinszctdos kes­keny frekvenciasávban érvényesült; ezen a keskeny sávon kívül az előbb említett hátrányok leljes mértékben megmaradtak. A 10 ke.'etantcnnának és a 14 vezetéknek •A 15 tekercs kapcsaiig terjedő teljes jm­pe Lanciája: co L • j L :Í « x z = z0 zr Lg a X 60 65 70 75 80 85 90 95 100 13-3 131 legyezőből Ebből 'ilíínik. hogy a kord­án leírnál úg> kellene méretezni, hogy ha­aho! Zo a. vezeték .karakterisztikája, ca a vett jelek szögfrekvenciája, X a vezeték hossza,

Next

/
Oldalképek
Tartalom