132486. lajstromszámú szabadalom • Irányzóberendezés főként rövid és igen rövidhullámú irányzáshoz
l»*4#Ü'-3 a pedi^ a vezeték hosszegységének villamos szöye. A számlálóban elóforüuló képzetes j egységvektor azt mutatja, hogy az impe-5 danciának induklancia jellege van. Az indiiklancia egyenletéi jó inegUözelílésben érintőleges görbéknek a 2. ábra szerinti ismeri csoportja szemlélleti. Az ábra függőleges rendezőijére az előbbi egyéniéiből 10 adódó Z értékekei vittük fel. vízszintes lendezőjérc pedig ;iz D s/.ögi'rekvencia értékeit. A 2. ál>i'a szCi'inli görbecsoporl első görbéje különbözik a többitől, meri zéru.s 15 fiekveneia esetén az induklaneia okozta impedancia is zéi-ns. A görbe azért a Z () érlékLe: íaríozó vízszintes rendezőtől érintőlegesen távolodik és folyamatosan közelíti meg a D, E, F aszimptőták közül 20 az első kettőt.. Ez azért fontos, mert boszszú hullámmal való irányozáskor rendesíen az inrpedanciagörbe első ágának oly részével dolgozunk, amelyhez az impedanciának nagyon kis értékei tartoznak. 25 A 2. ábrából kitűnik, hogy sók o'ly frekvencia vati, amelynél a vezeték induktanciája zérus vagy majdnem zérus. Ennek az - a magyarázata, hogy a vezelék nagyszámú, sőt esetleg végtelen számú rezgő}0 kört tartalmazó sávszűrőként működik. Ezért a Palálmány szerint úgy méretezzük a vezeték hosszai, hogy a vezeték az antennával" együtt lyukas szűrőként működjék olykepen, hogy a venni kívánt 35 frekvenciánál a vezeték és az antenna öszszies induktanciája zérus vagy majdnem zérus (értékűvé váljék. A 2. ábrában az így méretezett vezetékkel vehető frekvenciasávokai vonalkázással jelöltük: 40 Gyakorlati kísérletekkel megállapítottuk, hogy ie sávok határait az szabja meg, hogy a hangolókör hatékony L2 e ff induktanciájának csak ± 10ö /o-kal szabad változnia, Mert e határ túllépésekor nemcsak a veze-45 ték és az antenna induktanciájának abszolút értéke válik1 túlságosan naggyá, hanem az első hangolókör frekvenciájának eltolódása is meghaladja azt az értéket, amely mellett még jó vetél lehetséges. 50 Rövidhullámú irányozó jelek vételekor kívánatos, hogy ugyanavval az antennával több oly rövidhullámú sávba eső jeleket lehessen venni, amely sávok a 2. ábra szerint ugyanavval az antennával vehetők. 55 Rendesen ugyanis nem lehet arra számítani, hogy a venni kívánt jelek iniráf ugyanabba a" sávba esnek. Ha három rövidhullámú jelről van szó, úgy ezek például a 2. ábrában az A, B és C nyíllal jelzett frekvenciájúak lehetnek. Nyilván- 60 való. hogy az A és a C nyíllal jelzeti> jeleket akadály nélkül lehet venni, a li nyíllal jelzettet ellenben nem, meri ez oly sávira esik, amelynek frekvenciáit, a 1 I vezelék túlságosan nagy induktanciája 65 niia.ll; rem lehel átvinni az antennáról a vevőkészülékre. Ily esetben a ve vők ész ülékr.ek más bullámsávra való átkapcsolásával egyidejűleg a 11 vezeték hosszát is meg kell változtatni, mégpedig célszerűen 70 a ve/eléknek egy pontosan lemért darabbal való meghosszabbítása útján. Ennek folytán a 2. áh/a szerinti frekvenciasávok annyira eltolódnak, hogy a B nyíllal jelzett frekvencia a vehető frekvenciasávok 75 valamelyikének a közepébe kerül. A találmánynak a 3. ábra szerinti kivi-, teli példája esetében a 10 keretantenna 14 vezetékéhez három — Í5V 15 2 ,- 15 3 — elsődleges tekercs és három — 12l5 13 t ; 122 , 13 2 ; 80 123 , 133 — lezgőkör csatlakozik. Ezek a <> körök oz A, B és C jel vételére valók és ezért kondenzátorukkal e jelek frekvencia- i ját magában foglaló frekvenciasávokon belül hangolhatok 85 A 1 I vezetéket a 1(5 átkapcsoló segélyével lehel a 15 tekeicsek bármelyikére-kapcsolni A ve/et-'k"^!-. a 15» tekercsre való kapcsolásakor l.e'vipcsolódik egy 17 vezetékdarab is, amely visszaverődések elke- 90 rülésc végeit célszerűen a 1 í vezetékkel azonos 'elépílésű A 17 vezetékdarab hosz-sza olyan, bogy ez a vezéfékdarab a 11 vezetékké! egy ült nagyszámú, vagy végtelen számú lezgőkörbő! <"s;zetctt olyan sávszű- 9? rőkénl működjék, an.elyiick B frekvenciájú jelek vételekor zérus vagy majdnem zérus értékű impedanciája -van. Ez >az elrendezés lehetővé leszi mindhárom - -A, B, C - jelfrekvenciát felölelő jelek- 100 nek elegendő erősségű átvitelét az antennáról a \ evőkészülékbe. A 17 vezelékda- rabol természetesen sávszűrővel is lehet helyettesíteni. A vezelék impedanciáját meghatározó i< 5 egyenlet segélyével könnyen ki lehel számítani annak a sávnak a középfrekvenciáját, amelyét a vezető képes átvinni. Ahhoz, hogy az impedancia értéke zérussá váljék, az egyenletben a tört számlálójának lü zérussá kell válnia, azaz
