132458. lajstromszámú szabadalom • Hangszóró, melynek több részből álló membránja van

i :'•(•••'• ts*n« A találmány az ilyen ismert, kombinált hangszóró további tökéletesítése. A találmány szerinti hangszóró szintén több membránt tartalmaz, egységes felépítésű f és kicsiny helyszükségletű. Mint méréseinkből kitűnt, a találmány szerinti membrán lineáris és nemlineáris berezgési és kirezgési zavaroktól, valamint egyébként meghatározott irányokban jelentkező zaval« roktól messzemenően mentes. A találmány szerinti hangszórónál a hangszóró összmembránja előnyösen csupán két membránrészre van megosztva, amelyek egymással mehanikusan egyáltalán nem, ÍJ vagy csak lazán vannak csatolva. Az összmembránnak csupán két részre való megosztása gazdaságosság szempontjából különösen előnyös és az ilyen membránnal széles, előnyösen a hallható hangok kör-20 zetében fekvő frekvenciatartomány kifogástalanul adható vissza. A találmány szerinti hangszóró összmembránja azonban kettőnél több részre is megosztható- Ez a megoldás különösen oly esetekben előnyös, 25 .amelyekben az. akusztikusán visszaadandó frekvenciatartományt bővíteni kívánjuk. A hangszórót úgy szerkesztjük, hogy a membrán nagyfrekvenciás részének hangsugárzását az azt körülvevő kisfrekvenciás 30 membránrész terelje. Evégből a találmány értelmében a kisfrekvenciás és célszerűen forgásszimmelriás membránrész alkotójának görbületét úgy választjuk meg, hogy egyrészt a nagyfrekvenciás membránrész 35 hangsugárzása folytonosan, tehát a lehelőség szerint egyenletesen növekvő hullámvágy fázisfelülelekkel menjen át a hangszóró előtti térbe, másrészt pedig a nagyfrekvenciás sugárzás hullám felületeinek a 40 kisfrekvenciás membrán kialakítása következtében oly görbülete legyen, hogy a hangnyomás eloszlása a hangszóró .előtt nagyobb, nevezetesen (SO -nál nagvobb szögön, belül, mind a közepes és nagvfrekven-45 ciá.knál. mind a nagyfrekvenciás membránnal akusztikusán visszaadott legnagyobb frekvenciáknál is a lehetőség szerint egyenletes és ingadozásoktól mentes legyen. A kisfrekvenciás membrán felülete a hang-50 szóró tengelyéin! kifelé haladva mindin.. kább hátrafelé liajiik. [írre azért van szükség, hogy a mély hangokat vezető membrán hirtelen, vagy szabálytalanul változó görbülete esetén várható és hátrányos ha~ 55 tású, nevezetesen változó erősségű hangkisugárzásokat okozó hangvisszaverődéseket elsősorban azoknál a frekvenciáknál szüntessük 'meg, amelyeknek akusztikus hullámhossza a méfyhangú terelőmembrán' legnagyobb átmérőjevei összehasonlítható! to A találmány értelmében a mélyhangú terelőmembrán legkedvezőbb alakja az, amelynél a nagyfrekvenciás membrán részből eredő hangnak a hangkisugárzás irányában konvex fázisfelületei a mélyhangú le- 65 relőmembráiion belül, a hangiszóró szimmetriatengely mentén való tovahaladás közben,, a megleli úttal egyenesen arányosan növekednek. A mélyhangú terelőmebrán alkotójának görbületét a talál- 70 many értelmében minden pontban«, elsősorban azonban a „nagyfrekvenciás .membránrész közelében, úgy méretezzük, hogy a nagyfrekvenciás membránrészből a kisfrekvenciás membránrészen belül kiinduló 7í és a "kisfrekvenciás terelőniembránnal körülzári, iveit, azo:ios fázisú és a hangszóró tengelye mentén mérve egymástól azonos mértani távolságokban fekvő, a nagyfrekvenciás sugárzáshoz tartozó fázis- vagy *0 hullámfelületek viszonya állandó. A kisfrekvenciás membrán alkotójának' görbülete és ezzel egyidejűleg a nagyfrekvenciás sugárzás fázisfcKdeleinek területe a hangnak a kisfrekvenciás terelőmem- 85 bránnai való vezetése következtében a kisfrekvenciás membrán alakjától függ, úgy hogy a nagyfrekvenciás sugárzás fázisfelületeinek területe csak akkor határozható mCjg pontosan, ha a kisfrekvenciás 90 terelőmembrán alakja már ismeretes. A találmánynál azonban a kisfrekvenciás lerelőmembrán alakját a nagyfrekvenciás sugárzás t'ázisfelületeiiiek terület viszonyából kell meghatározni. Ezt a feladatot a ** találmány értelmében, gyakorlatilag kielégítő mértékben, megközelítéssel oldjuk meg. Evégből feltételezzük, hogy a nagyfrekvenciás membránnal kisugárzott .hanghullámok a kisfrekvenciás terelőmembrán lot belsejében koncentrius gömbfelületek alakjában terjednek, mimelle'lt a hang terjedése irányában konvexalakú nagyfrekvenciás membrán mini gömbsapka a nagyfrekvenciás sugárzás első fázisfelületét al- 105 kotja. A nagyfrekvenciás membrán alakját a hanghullámoknak fent feltételezett gömbfelület-alakja mellett úgy határozhatjuk meg, hogy a hangszóró szimmetriatengelye mentén egymástól azonos távolságban no fekvő valamennyi közös központú gömbfelület területeinek viszortya állandó. Ha •