132458. lajstromszámú szabadalom • Hangszóró, melynek több részből álló membránja van
132453. i> üymódon a kisfrekvenciás membrán alakjai jó'-megközelítéssel meghatároztuk, úgy a kisfrekvenciás membrán ez alakjának 5 alapulvételével a nagyfrekvenciás sugárzás fázisfelüleleinek valóságos alakja önmagában ismert módon, például • grafikusan meghatározható. Ha a riagyl'rekvenciás hanghullámok valóságos fázisfeliilelc 10 a fent feltételezett gömhközponlos hangki'erjedéstől ellér, akkor a kisfrekvenciás lerclőmemhrán alakja a nagyfrekvenciás sugárzás fázisfelideleinek valóságos alakja alapján több lépésben módosítható. Méj5 réseink azonban azt mulatták, hogy ezektől a módosításoktól eltekinthetünk anélkül, hogy a hangszóró akusztikus visszaadását károsan befolyásolnék, vagyis, hogy i\ gyakorlatban kielégítő eredménnyel fellélelez-20 heljük, hogy a nagyfrekvenciás hanghullámok a kisfrekvenciás terelőmembrán belsejében koncentrikus gömbfelületeket alkotnak. Gyakorlati célokra elegendő, ha a kisfrekvenciás membrán alakjának meghatározása végett feltesszük, hogy a nagyfrekvenciás hullámok felületének alakja nem iveit, hanem sík felület, amely a hangszóró szimmetriatengelyére . a kisfrekvenciás 3„ membránnal körülfogott térben merőleges helyzetű. A kisfrekvenciás membrán alakját ezután annak a feltevésnek az alapulvélelével szerkésztjük, hogy a kisfrekvenciás membránnal határolt térben lévő és a ,, hangszóró szimmetriatengelyére merőleges helyzetű hullámfelületek területe a hullámok kifelé haladása közben akként növekszik, hogy a hangszóró tengelye, mentén egymástól azonos távolságokban fekvő 4S nagyfrekvenciás hullámfelületek területeinek viszonya, vagyis a százalékos lerületnövekmény, állandó szám. Ha a kisfrekvenciás membránnal körülvett térben kiszorító testet rendezünk el, amely a hangrezgésekben nem vesz, részt akkor a kisfrekvenciás membrán alakját figyelemmel arra a körülményre szerkesztjük, hogy a nagyfrekvenciás hanghullámok pusztán a kiszorítótesl és a kisfrekvenciás membrán közötti térben terjednek, mim ellett e hullámok felületeit, ívelteknek, vagy a hangszóró szimmetriatengelyére függőleges helyzetű síkoknak tételezzük fel. A kiszorílótest alkalmazásakor azonban a kisfrekvenciás membrán 31 bielsejében haladó ívelt vagy sík felületfi nagyfrekvenciás hullámok felületei kisebbek, mint abban a/, esetben, ha kiszorttótestet nem alkalma/unk. !•> a koi ulrnény a kisfrekvenciás membrán m-Ve^e/é^eko • figyelembe veendő Sü Ha a kisfrekvenciás membrán alakjai annak a feltételezésével határozzuk míg. hogy a nagyfrekvenciás hullámok l'elule-, lei a kisfrekvenciás membrán belsejében sík felületek, akkor a "kisfrekvenciás mem- ^5 brán alkotójaként oh \onalal kapunk, amely a kisfrekvenciás membrán kulso peremének közelében meredekei)!) lefolyású, mint abban az. eselben. h,i heh felületű nagyfrekvenciás bullán.ok felléiele/és^ből 7, indulunk ki. Külső pereme mentén i..vredekebb alkotójú kisfrekvenciás membrán előnye a magyobb mehanikii.s merevség A membránnak e/ a merc\ségo a kisfrekvenciás membrán parciális rezgéseinek 7Í helyzete és a membrán nagyobb akusztikus ' terhelhetősége szempontjából előmos Kevésbbé meredek alkolójú membránok, különösen a membrán kuhó kerülete mentén, hajlamosak arra. hogy a saját onrezgésszámukhoz közciesö rezgésszámok esetén fellépő rezonancia ko\ el kéziében lebegő rezgéseket végezzenek, melyeknek viszonylag kis hangerő melleit is nag\ amplitúdójuk van. Ezek a lebegő rezgések nagyobb hangerő esetén könnyen kellemet-, len, nemlineáris torzulásokat okozhatnak., A laposabb alkotójú membrán további hátránya, hogy a membrán első parciális rezgései kisebb frekvenciájúak, mint a meredekebb alkotójú membránoknál és a kisfrekvenciás membránokkal visszaadott, mély hangok körzetében könnyen za\amkat okoznak. A nagyfrekvenciás rezgések ívelt bullám alakjának feltételezésével-szerkesztett " kisfrekvenciás membrán tehát akusztikai -szempontból kedvezőbb, viszont hátránya., hogy külső kerülete mentén kevésbbé-merevebb, mint a síkfelületfl nagyfrekvenciáshullámok félté'élezésével szerkesztett metn* 10 * brán. Ezért a találmány értelmében a "kisfrekvenciás membránt külső szegélye mentén szilárdsági okokból meredekebbre-szerkesztjük. Ez az intézkedés hátrányok néb, kül foganatosítható, mert, a mélyhangű i0 * membrán alakja a nagyfrekvenciás hanghullámok alakját már csak kisebb mértékben befolyásolja A nagyfrekvenciás membránt előnyösen úgy szerkesztjük, hogy áz a legnagyobb akusztikus frekvenciák mellett is dugáttyiV
