132399. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különböző légköri nyomások vagy különböző külső hőmérsékletek mellett dolgozó belső égésű erőgépek, különösen repülőgépmotorok üzeméhez
Megjelent 194 3 , évi december hé 15-én. MAGJAI KI&ÁLTI ^^S» SZAMBÁIÉI MRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 132399. szám V/d/2. (V/h.) osztály. — D—5702, alapszám. Eljárás és berendezés különböző légköri nyomások vagy különböző hőmérsékletek mellett dolgozó belső égésű erőgépek, különösen repülőgépmotorok üzeméhez. Daimler-Benz Aktiengesellschaft, Stuttgart-Untertürkheím. A bejelentés napja: 1942. évi október hó 29. Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 1Ä. Oly gépek, különösen repülőgépmotorok üzemében, amelyek különböző légköri nyomások és különböző hőmérsékletek' mellett dolgoznak, nehézségeket okoz, hogy a 5 külső nyomás illetőleg" a külső hőmérséklet csökkenésekor a gép gyújtási] készsége romlik, mert ilyen esetekben az öngyujtáshoz, illetőleg a tüzelőanyag kifogástalan gyújtásához szükséges sűrítéjsi hőmérséklet vagy 10 egyáltalában nem vagy biztonsággal már nem érhető el A találmány célja e nehézségek kiküszöbölése és lényege abban van, hogy a normálissal szemben kisebb külső nyomás 15 vagy kisebb külső hőmérséklet illetőleg adott repülési magasságnál nagyobb repülési magasság esetén a normális tüzelőanyaghoz járulékosan vagy ahelyett könynyebben gyúló, ügynevezett gyujtc iüzelő-20 anyagot vagy pedig a "gyújtási készséget fokozó adalékot adunk. A találmánynak különösen Diesel-gépeknél van jelentősége, amelyeknél mind az üzemi tüzelőanyagot, mind a gyújtó tüzelő. 21 anyagot a gép égési terébe fecskendezik. A gyújtó tüzelőanyagot, vagy a gép gyújtási készségét fokozó adalékot az üzemi tüzelőanyaghoz annak a hengerbe való bevezetése, különösen befecskendezése előtt 30 keverjük Ennek a gyújtó tüzelő anyagnak vagy adaléknak a bevezetése kézzel, vagy a külső légnyomás, a külső hőmérséklet vagy átrepülési magasság vagy más hasonló üzend tényező függvényében önműködőéin 35 foganatosítható, A bevezetés történhet hirtelen, lépcsőzieteseB. vagy folytonosan növekvő mértékben. Adott esetben ezzel egyidejűleg a gépbe vezetett normális üzeöii tüzelőanyag mennyisége csökkenthető. Ismeretesek oly gépek, amelyeket két kü- 40 lönböző gyúlási hőmérsékletű tüzelőanyaggal és oly sűrítési viszonnyal tartanák üzemben, hogy a sűrítési hőmérséklet asi egyik tüzelőanyag gyúlási hőmérséklete alatt és a másik, gyújtó tüzelőanyagként 45 alkalmazott, tüzelőanyag gyúlási hőmérséklete fölött van. Ezeknél a gépeknél azonban nem alkalmaztak olyan eszközöket, amelyekkel az egyik vagy mindkét tüzelőanyag bevezetése a külső légnyomás vagy a külső hőmérséklet vagy a repülési magasság függvényében vezérelhető. Ennek megfelelően ezeknél az ismert gépeknél a sűrítési viszonyt úgy választották meg, hogy normális körülmények között is van oljT an 51 sűrítési hőmérséklet, amely az üzemi tüzelőanyag öngyulladási hőmérséklete alatt van. Ezzel szemben a találmány értelmében Diesel-motoroknál a gépet akként méretezzük, hogy az üzemi tüzelőanyag ön- 60 gyulladása normális körülmények között biztosan bekövetkezik és a gyújtó, tüzelőanyagot,*, vagy a gyújtási készséget fokozó ada'.ékot, tehát a gyújtást gyorsító anyagost csak akkor adagoljuk, amikor a gép már 6f nem dolgozik normális üzemi körülmények között, hanem ezek akként változtak meg, hogy a normális tüzelőanyag öngyulladása nem, vagy pedig nehezen következik be. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a 70
