132268. lajstromszámú szabadalom • Villamos főzőlap
2 132269. fent megadott törvényszerűségnek megfelel. A különböző a—i i ledényf enékalakok mindegyikéhez a főzőlap felületének iegy-egy külön körzete tartozik, úgy 5 hogy a főzőlap felülete kilenc egymásközt egyéni őterületű I—IX körzetből Van» Az egyes körzetekhez tartozó edények fenekeinek domborodásai egymástól eltérőek és ennek megfelelően a fő-10 zőlap felületének az egyes körzetben fekvő alkotói ä vizszintessel különböző szögeket zárnák be. A főzőlap felületi alkotójának alakját torzítva az A görbe tünteti fel. 15 A találmány célja a felület oly kiala-> kítása ,hogy a — d, e, f, g, h — domborodásokhoz tartozó körzetekben az 1. ábra baloldalán feltüntetett megoldással szemben, kedvezőbb hő átmeneti 20 lehetőségeket kapjunk, mint a /öbbi körzetben. A — d, e, f, g, h — domborodásoknál a felvett példában 50°/o-kal jobb hőálmenetet kívánunk elérni, mint a főzőlapnak az A alkotó szerinti kiala-25 kítása esetén. Evégből mindenekelőtt azt a felületet ' kell megállapílani, amelyre a kiválságos összes körzetekelhelyezéséhez szükség van. Ha a körzeteket úgy mint az 30 1. ábra oldalán egyenletesen helyeznők el, akkor ,a kiváltságos körzetek elhe- lyezéséhez szükséges terület az összterület 5/9-fészét tenné ki. Mivel azonbon ezt a felülelet 5(Krkal fokozni akarjuk. 35 ehhez az összfelülclnek 5 G-részére van szükség. A maradék felület, léhát az összfelület 1 (>-a, egyéni elcsen oszlik meg az — a, 1). c, és j - körzetekre. E körzetek mindegyikére, léhát a főző-40 lap összfelülelének 1 21-részc esik, míg a felvett kiviteli példában minden egyes kiváltságos körzet az összfelület 1 0-ára lerjed. E feloszlás után felrajzol/uk az egyes körzetek halárail és mindenegyes 45 körzetre megállapítjuk azl a vonalat, amely mentén a fűtőiéiül el alkotója az egyes körzetekben a főzőlapra helyezeti edény fenekével érintkezik. E szerkesztéssel nlegkapjuk a B görbéi, melynek 50 az A görbével szemben az az előnye van, hogy a felület ily kialakítása mellett a •-- d, e, f, g. h körzetekben a hőérinlkezés különösen kedvező. Grafikus szerkesztés helyett a kivánt 55 alkotói számítással is meghalározhaljuk. Ehhez csak arra van szükség, hogy az edényfenekek különféle domborodásaihoz tartozó felületeket és azok helyzeteit jellemezzük. Ezután minden egyes kiváltságos körzet terjedelmét a fent 60 megállapított törvényszerűség szerint kiszámítjuk és az így meghatározott görbékből, azok egymáshoz 'csatlakoztatásával, az alkotó alakját megállapítjuk. *5 E számításnál előnyösen az jj- viszonyból indulunk ki, ahol —s— az edény domború fenekének a főzőlap fölött miért ívmagassága. —s— negativ előjelű, ha >az edény feneke az edény 70 belseje, felé domborodik és pozitív előjelű, ha az edény feneke kifelé domborodik. Ha a kereskedelemben kapható edényeket az g- viszony szempontjából megvizsgáljuk, akkor úgy talál- 75 juk, hogy a leggyakrabban előforduló. ö értékek — 0,005 és — 0,020 között vannak. A villamos főzés gazdaságosságát fokozzuk, ha a kereskedelemben kapható, 80 edények domborodási fokát figyelembe véve gondoskodunk arról, hogy a hőátadás a főzőlapnak azokban a körzeteiben legyen a legkedvezőbb, amely körzetek a kereskedelemben leggyak- 85 rabban előforduló domborodású edényeknek megfelelnek. A 2. ábrában az abszcisszára a lapátmérőt, az ordinátára az ívrnagasságokat vittük fel. Az A görbe a fent közölt törvényszerűségnek megfelelő teljes tár- 90 főzőlap alkotóját jellemzi, mely lap átmérője 180 mm és amely vj, = —0,025-től Vb = ±0,015 domborodásokhoz készült. A 2. ábrabeli B görbe oly főzőlap 95 alkotójának alakját jellemzi, amelynél a — 0,005-tőí —0,020 domborodású edényfenekekhez 50»/o-kal növelt érintkezési körzetek tartoznak. Ennék! a gör-i bének három szakasza van: 1C o az ;a—b szakasz oly edényfenekekhez tartozik, melyeknél -g = +0,015-101 — - 0,005, a c—d szakasz oly edényfenekekhez tartozik, melyeknél -^ = — 0,020-tól 105 - 0,025, a b—c szakasz oly edényjenekekhez tartozik, melyeknél ^ = — 0,005-től ."•- °»Q2Q. . . ; , , ,
