131931. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet bordáskötésű körkötőgépekhez a kerület egy részén erősített áru előállítására

í :s i 9 a í 6. ábra az 5. ábrán felülnézetben látszó alkatrész oldalnézete. Az 1. ábrabeli kötésmin tán. a (7) alapszálat vastagabb, a (10) meliókszálat vé-5 konyább vonal jelzi. A négy felső szemsor a kerület egyrészén erősítendő árurészhez tartozik. Az erődítendő kerületrészen, éspedig az ábra szerint a síkba fejtett kötésminta két szélső darabján, melyekből há-1° rom-három hosszanti szemsort tüntettünk tel, a két (7 és 10) szál egyformán és együtt kötődik szemekké mind a hengertííkön képződő sima kötésű hosszanti (g) sorokban, mind a sugárirányú bordázó tükrön 15 képződő fordított kötésű hosszanti (v) szemsorokban. A bordáskötés nyúlékonyságának csorbítatlan épségbantartása végett erősítés nélkül kötött középső részen azonban a (10) melléikszál nem alkot szemeket, 20 hanem csak akként fonódik az alapszál alkotta harántirányú szemsorokba, hogy a (g) szemek belső és a (v) szemek külső oldalán halad. A kiötésmintába berajzoltuk a találmány szerint a kötőgépen alkalma-25 zott (11 és 12j) töviseket is, melyek az erősítés nélkül kötött kerületrész két szélső hosszanti szemsora mögött úgy helyezkednek! el, hogy a (10) mellékszál mögéjük kerül és amelyek egyikénél a mellékfonal 30 a már megkötött szemsorok mindegyikében elnyíródik, hogy a másik tövis alsó végén kialakított könyök minden egyes hozzáérkező harántirányú szemsorból Lihíúzhassa a mellékszálnalk szemeket nem 35 képző darabját. A 2. ábrán (13) jelzi a helytálló tnhengert, (14) az ennek alkotómenti hornyaiban fel-le mozgó hengertűket, (15) a helytálló bordázó iklorougot, (1(5) az ennek su-40 gárirányú hornyaiban ki-befelé csúszó bordázó tűket, (17) a bordázó (16) tűket vezérlő lakatoltat viselő forgó korongot, (18) pedig a tűhenger belsejében a kötés haladtával fokozatosan süllyedő árut (harisnya-45 szart). A találmány értelmében a (Kii henger belsejében ama két (14) hengertü mögött, amelyeken az erősítés nélkül kötött kerületrész két szélső sora kötődik, egy egy 50 helytálló (11 és 12) tövis van, melyeknek hegyezett felső végei úgy helyezkednek el a (18) áru belső oldalán, annak kötődő szemsora közvetlen közelségében, hogy a szemet nem képző mellékszál rájuk akasz-55 tódva a tövisek mögé kerüljön. Másik végükkel a (11 és 12) tövisek (19 ill. 20) csavarokkal a (15) bordázó korong alsó felületére vannak erősítve, úgyhogy a tűhenger belső palástját egész hosszában és köröskörül szabadon hagyják és így az áru 60 süllyedését nem gátolják. Az egyik (12) tövis egy ollónak helytálló ágát alkotja, amelynek a (21) csap körül forgékonyan rászerelt mozgó (23) ágát (24) rugó mű- 65 ködteli, amely egyik végével a (23) ollóág szárához, másik végével pedig a (15) bordázó korong agyszerü nyúlványához van kötve. Az olló működését a (17) vezérlőkorong (22) forgástengelyére ékelt 70 szokásos (25) állítógyűrí'm kialakított vezérlőfelület úgy vezérli, hogy a tengelynek m<incli?n egyes körülforgása alatt, azaz minden egyes harántirányú szemsor megkötése után, laz olló működésbe jut és elvágja 75 a mellék fonalat az erősítés nélkül kötött kerületrész egyik szélén. A másik (11) tövis alsó végén (27) könyök alakjában viszszahajlik, úgyhogy a tövisre akasztott mellékszálak, amelyek az áru süllyedése foly- 8o tán a tövis szárán ezt övező (26) hurkok alakjában fokozatosan lefelé vándorolnak, a (27) 'könyökön fennakadnak, ami a (12) tövisen elvágott szálnak a továbbsüllyedő áruból való kihúzódását idézi elő. Mindig 85 csak a mellékszálnak az áruba szemképzés nélkül bevitt darabjai húzódnak ki, mert ezeknek ellenállása a kihúzással szemben sokkal kisebb, mint az alapszállal együtt bekötött szálrészeké. 90 Az áttérés a mellékszálnak szemképző bekötéséről annak szemjképzés nélkül az áruba való bevitelére úgy történik, hogy a mellékszál szálvezetőjét, mieiőtt ez keringé e közben a (11) tövishez érne, önmaga- 95 ban ismert módon többé-kevésbbé sugárirányban annyira kifelé mozgatjuk, hogy a (11) tövistől a (12) tövisig sem a (14) hengertűk, sem- a (16) bordázó tűk horgai nem foghatják el a mellékszálat. Annak too fiztoisuásárta, hogy1 a szálvezető körmozgása irányában a (11) tövis előtt lévő és a (12) tövis után következő bordázó tűk a mellékszálat akkor is elkapják, ha a szálvezelő már kifelé mozog, illetve még nem 105 ért egészen vissza a szemképzésnek megfelelő belső helyzetébe, a találmány értelmében az erősített kerület résznek ezeken az átmeneti helyein, de eisetleg az egész erősített területrészen is, a bordázó tuk llo beterelését másként vezéreljük, mint az