131931. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet bordáskötésű körkötőgépekhez a kerület egy részén erősített áru előállítására

1 9 1 9 3 I 3 erősítés nélkül kötött kerütelrészen, neve­zetesen úgy, bogy beterclésük később kez­dődjék. A 4 -6. ábrák szerint a bordázó (16) tűknek ezt az eltérő vezérlését akként 5 foganatosítjuk, hogy a késleltelve betere­lendő (16a) tűknek alacsonyabb, a többi (16b) tűnek pedig magasabb lábat adunk és a bordázó tűket befelé terelő (28) la­katrészen két vezérlő felületet alakítunk 10 ki: egy az 5. ábrán teljes vonallal jelzet! magasabb szintűt (28b) a maeasabb lábú (16b) tűk beterelésére és egy az f>. ábrán szaggatva rajzolt mélyebb szintűi (28a; a/ alacsonyabb lábú (1.6a) tűk késleltetett be-15 terelésére. Az 5. ábrából látszik, bogy ha a (29) szálvezető teljes vonallal rajzolt bely­zetéből kifelé tolódik szaggatva jelzett helyzetébe, a teljes vonallal rajzolt, maga­sabb lábú (b) jelű tűk nem érik el a szá-20 lat, de a szaggatott vonalakkal jekett, ala­csonyabb lábú (a) jelű tűk belerelésük késleltetése folytán akikor is elkapják hor­gaikkal a mellékpzálal. Minthogy azonban a késleltetve beterelt 25 bordázó tűk akkor is nagyobb távolságra nyúlnak ki a hengertűktől, amikor ezek a hurkokat alakítják, a hurkok! e bordázó tű­kön nem a tűhorog közelében, hanem a tűnyelv forgáscsapjához közel eb]) eső he-30 lyen, ahol a tű kiszélesedik, alakulnak és így a késleltetve beterelt tűkön nagyobb hurkok keletkeznek, mint a többi bordázó tűn, melyek az árun. hosszirányú csukok alakjában mutatkoznak. Ennek kiküszö-35 bölésére a találmány értelmében minden egyes késleltetve beterelt, tehát a leírt fo­ganatosításban alacsonyabb lábú (16a) tű két oldalán olyan (14a) hengertűket alkal­mazunk (3. ábra), amelyeknek lába a hor-40 gas tűvéglől valamivel mélyebben kezdő­dik, mint a többi (14b) hengertűn és így a hnrokképzéskor annyival kevésbbé meh­re tolódnak el, amennyivel magasabbra kerül a hurok a szomszédus bordázó tű-45 kön, végeredményben tehát a késleltetve baterelt tűkön ugyanakkora burkok kelet­keznek, mint a többi bordázó tűn. A mellékszál bevezetésének megszünte­tése úgy történik, hogy a ('29/ szálvezető 50 az 5. ábrán szaggatva jelzett helyzeténél is távolabb kerül a tűsorokíól, a mellék­szálat a tűhengeren kívül elrendezett olló elvágja és ez ollóval együtt működtetett csíptető mindaddig íogvaíartja, míg újból 55 sor nem kerül a mellékszái bekötésére. A (29) szálvezelő be- és kiikUiasát, valamint a most említett olló és csíptető működte­lését a körszegélykötőgép ismert váltóko­rongja végzi. Beiktatott helyzetéből az 5. ábrán, szaggatva jelzett közbenső helyze- 60 lébe a gépállványra rögzített ütköző tolja ki a (29) szálvezetőt, amikor ez körmoz­gásában a (11) tövishez érkezik. Az ollós (12) tövis elrendezhető az erő­sítés nélkül kötött keriiletrész közepe Iá- 65 ján is, amikor azonban e kerületrész mind­két szélén kell egy-egy könyökös (11) tö­vist alkalmaznunk. Ezenkívül legalább egyik, az ollós tövissel szomszédos bordázó tűn szemet kellene kötnünk, hogy a mel- 70 lékszálnak a tövisre akasztódását bizto­sítsuk. A (11 és 12) ióvisok esetleg a (18) áru külső oldalán is elhelyezhetők. Ez esetben a (13) tűlienger belső palástjára volnának 75 erősíthetők, e megoldásnak azonban a le­írthoz' képest többféle hátránya van. A rajz kapcsa a példaképpen leírt kiviteli alakon íermés/eiesen egyéb módosítások is lehetségesek a tajalmány keretén belül s 80 a szakértő a leírtak alapján nehézség nél­kül végrehajthatja p. o. mindazokat a mó­dosításokat, amelyek szükségesnek mutat­koznak, ha a találmányt nem körszegély­kötőgépen, lauuHii más bordásköiési- kör­kötőgépen kívánjuk alkalmazni. 85 Szabadalmi igénypontok: 1. Szerkezet bordáskölésú körkötőgépek­hez a kerület egy részén erősített áru előállítására, azzal jellemezve, bogy leg- 90 alább is ama két Lis mögött, amelyeken az erősítés nélkül kötendő kerületrcsíí két. szélső sora kötődik, egy egy helyt­álló tövis úgy helyezkedik el, hogy a szemet nem képző mellékszál a hegyé- 95 re akasztódhassoii és e töviseknek leg­alább is egyike vágószerszáminal kapcso­latos, a másik vagy többi lovis pedig alsó végén könyök- vagy kampóalakban visszahajlík. 10 ° 2. Az 1. igénypontban meghal ározoti szer­kezet foganatosítás; alakja, melyre az jellemző, hogy a tövisek úgy vannak a tühenger belsejében elrendezve, bogy a tűhenger bulsö palásti U egész hosszában 105 és köröskörül szabadon hagyják. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban meghatáro­zott szerkezet íoganalosílási alakja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom