131931. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet bordáskötésű körkötőgépekhez a kerület egy részén erősített áru előállítására

Megjelent 1943« évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI (SpOK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131931. szám l/h. osztály. — V—4105. alapszám. Szerkezet bordáskötésű kÄr'kätägcpekheZ 'á kerület egyrészén erősített áru előállítására. ! Columbia Textilipari R. T. cég Budapest, mint Vadas Endre oki. gépészmérnök, gyulai lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1941. évi július hó 23. Kötött áru nagyobb kopásnak alávetett részeit, pl. harisnya sarkát, hegyét és talpát, erősíteni szokták egy második szálrak ú. n. mellékszálnakl az alapszállal1

együtt 5 való bekötésével. A mellékszál bekötésével való erősítés bordás kötésű körkötőgépeken sem okoz nehézséget, ha az erősítés az egész kerületre kiterjed. Gvermekharisnyákon nagyon ajánlatos, hogy a szárnak a 10 térdkalácsot fedő részét erősítsük, anélkül azonban, hogy az erősítés a térdhajlásra is kiterjedne;, ahol az erősítés nemcsak felesleges, hanem az áru nyulékonvságának velejáró csökkenése miatt káros is volna. 15 Ugyanez áll pl. kabátujjak könyökrészére. A találmány lehetővé teszi bordás kötésű körkötőgépeken a kerületnek csak egv részére kiterjedő erősítést, olyképpen, hogy a mellékszál csók a kerület erősítendő ré-20 szén íklöveti az alapszálat, a kerület többi részén azonban sízemképzés nélkül vonul az alapszál alkotta szénieknek hol külső, hol belső oldalán hasonlókép pen, mint a gumiszál az ismert gumiszálas szegélyek-52 ben —, majd az ekként megkötött sorokban a mellékszál az erősítetlen kerülelrész egyik szélén elnyíródik, másik szélén pedig a szemképzés nélkül bekötött darabja az alapszál szemei kfözül a» áru belseje 30 felé kihúzódik. Az áru belső oldalán ekként lógva maradó kihúzott szálak a gép munkáját semmikép sem zavarják és az árunak a gépből való kivétele után kézzel annál könnyebben lenyírhatok, mert mind egy hosszirányú szemsor mentén függnek 35 össze az áruval. A mellékszál szemképzés nélkül bevitt részeinek elvágása és kihúzása a találmány értelmében önműködően megy végbe. E célra legalább is ama két tű mögött, ame- 40 lyeken az erősítetlen kerületrész két szélső sora kötődik, egy-egy helytálló tövist úgy helyezünk el, hogy a szemet nem képző mellékszál a hegyére akasztódhasson és e ,„ • 45 töviseknek legalább is egyike vágószerszám részét alkotja, a másik vagy többi tövis pedig alsó végén könyökalakban visszahajük és könyökrészével a ráakasztott szál további süllyedését (megakadályozván, az 50 elvágott szálnak a továbbsüllyedő áruból való kihúzódását idézi elő. A találmány egyéb részleteit a mellékelt rajz kapcsán írjuk le. Az 1. ábra, melynek alsó fele a felsőnek 55 folytatása, a találmány szerint kötött áru síkba fejtett kötésmintája, a 2. ábra a találmány szerint felszerelt ú. n. körszegélykötőgép tűhengerének hosszmetszete a bordázó korong nézetével, a 60 3. ábra kétféle hengertű oldalnézete, a 4. ábra a bordázó korong kétféle tűjének oldalnézete, az 5. ábra a 4. ábrabeli kétféle tű vezérlését feltüntető vázlat, a 65