131896. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisülési készülék, különösen ultranagy frekvenciájú rezgések keltésére
6 131896. a; is-arksarüknak olyan alakjuk van, hogy az 5. ábrabeli —R^— és —R2 — eíektrcjdáknak megfelelő késleltető elektródákat és egyszersmind kivezető rezgőkört kér 5 pező hangolt átviteü vonaliakat létesítenek. A —Ti— és —T2 — sarksrauknak ievégből hosszirányú hasítékaik vannak, melyek hossza a működési hullámhossz egynegyer de vagy annak egészszámú többszöröse. Az 10 előnyösen nem mágneses anyagból készült —Gf— elektródák a légrés középepontjához közel fekszenek. A légrésen kívül eső; térben is gondoskodhatunk lemez;eleklródákról, melyek az 5. ábrabeli —C2 — 15 elektriódáknak felelhetnek meg. A —T1 — és —T2 —' sarksaruk az —E— burkoló 2©déiiy falain légelzáróan haladnak át. A -sarksaruk között a mágneses mezőt az —M— elektromágnes vagy állandó mágnc-20 sek létesítik. Az —S— áramforrás a —K— kalóda iés a —G— elektronforrás közé van kapcsolva, mely utóbbi a két pólussaru testéhez közvetlenül csatlakozik. Terhelő körrel (pl. dipól antennával) a 25 —Trl — vagy —T2 — hangolt rezgőkör mentén bármely ponton létesíthető kapcsolat. E lehetőség a terhelési impedenciák és a rezgőkör helyes megválasztását könnyíti meg. 30 Az elektronnyaláb útját —F— szemlélj téti. A készülék működése az 5. ábrán szemléltetelt készülék működéséhez hasonló. Elektronnyalábot irányító mágnesesme-35 zős rendszerekben, a késleltető elektródák általában átmérőjük mentén elmetszett tárcsák. Nyilvánvaló azonban, hogy efféle elektródák szükség szerint azonos, előnyösen páros számú szektorok alakjában is 4ü képezhetők. E szektorokat, melyek összeállított állapotban sokszögalakot is felvehetnek, váltakozva kell a rezgőkör két sail-' kához kapcsolni. A rezgőkör frekvenciája és iá mágnesesmező erőssége közötti vi,-; 45 szony ez esetben úgy változik, hogy az1 adóit frekvenciának megfelelő máglneses:mező erőssége az elektródapárok számával fordíított arányban csökken. A fenti elvek alapján szerkesztett rezi-50 géskeltő készülékek révén negatív ellenállással rendelkezünk, mely pl. az öngerjedés halárán kívül maradó működési feltételekre való beállítással olyan..nagyság;-' " rendű villamos rezgések erősítésére hasz-55 nosítíhatói, amilyenek keltésére a csövet méreteztük. Ha viszont ilyen csöveket modulált rezgjqskeltőkként kívánunk alkalmazni, úgy az ismertetett csövek belsejében az elektronyalábnak, vagy nyaláboknak akár 60 erősségét, akár haladási irányát befolyásoló! elektródákról gondoskodhatunk. A fentiek előrebocsátása után az 5. ábrán szemléltetett szerkezet sajátosságaiból származó további elméleti összefüggésre ^5 mutatnak rá, melyek a 14—21. ábrák szeJ rinti megoldásokhoz vezetnek. Ezeknek a kiviteli alakoknak koaxiális kivezető elektródái és ennek megfelelően módosítót! elektronpályái vannak. Az 5. ábra szerint, 70 ha az áramkörben rezgés nincsen, • azi elektronok ia —H— egyenletes mághesmező hálása alatt kört írnak le- Ha a csőhöz kapcsolt —O— rezgőkörben rezgés áll fenn, az elektronok sebessége az —R\— és — R2 — elektródák között áthaladás köbben váL 75 tozik. Pályájuk ennélfogva a körtől eltér és a pálya mindenkori —&— görbületi sugara az áthaladás változói —V0 — sebességéivel a következő viszonyban áll: <2 ahol —m— az elektron tömege, —e— pedig la töltése. Eszerint a görbületi sugár csökken, ha a —V0 — sebesség qsökkení, miáltal az elektronok ez esetben az áb- S5 rán szaggatott vonallal megjelölt pályát követik és az —Rt — és —R2 — elektródák közötti tér belsejébe hatolnak. Ha vi,-, szont a —V0— sebesség" nő, úgy az elektronpálya görbületi sugara is növekszik1 90 és laz, elektronok az elektródák közötti teret elhagyják. Ezeket az elektronokat pl. a a —C2 — ütközők tartóztatják fel. Az elektronok szögsebessége azonban mindenképen állandó marad, ha érintő irányú sebességük és pályájuk görbületi sugara változik is. A szögsebességet ez az 93 összefüggés fejezi ki: m Ebből következik, hogy az elektronok- 100 nak mindig ugyanannyi időre van szükségük az —Rx — és —R 2 — elektródák közötti résben való egyik áthaladástól a következő áthaladásig. Ha ez az időtartain az —O— kör rezgési periódusának felével 105 egyenlő, úgy az elektronokat mindegyik áthaladás újból késlelteli. Bizonyos számú körülforgás után végül is az elektronokat a —G1 — ütköző tartóztatja fel. Az elektronok á fokozatos késleltetés no alatt energiát veszítenek, mely ä rezgőkör
