131784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monozék előállítására

Magjelent 1943. évi július hq 1-én« MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131784. szám. IV/e. (IV/h/1.) osztály. — N—3638. alapszám. Eljárás monózék előállítására. Neubauer Mihály vegyészmérnök. A bejelentés napja: 1941. évi júliufc hó 21. 10 15 Monózéknak, például szőlőcukornak, gyümölcscukornak előállítása gyakorlati­lag diszahandeknek vagy poliszaharídek­neK savakkal való főzése útján történik. Így a szőlőcukor előállítására a kemé­nyítőt hidrolizáiják, amikor is a vízhez adott kismenmyiségű sav, mint katalizátor az elcukrosítást meggyorsítja. A répacu­kor invertálása — dextróz és levulóz elő­állítására — ugyancsak savakkal való fő­zés vagy melegítés útján történik. A reak­ció befejeztével a cukoroldatokbói a sava­kat semlegesítés (sósav) vagy kicsapás (kénsav) útján távolítják el. Hogy a kata­lizáló sav mennyisége lehetőleg a mini­mumra legyen leszorítható, nagytisztasá­gú, tehát kevés nemcukor anyagot tartal­mazó nyersanyagokból, így elsőrendű ke­ményítőből vagy kristálycukorból indui-20 nak ki. Azoknál az eljárásoknál, amelyek­nél mindezideig kevésbbé tiszta nyers­anyagokat alkalmaztak, például melaszt, vagy poliszaharidtartalmú gumót vagy szemet vagy nem sikerült kifogástalan mi­nőségű monózét előállítani, vagy pedig az előállítás volt költséges. Bejelentő meglepetésszerűen úgy találta, hogy kevésbbé tiszta nyersanyagokból, pél­dául harmadrendű keményítőből, melasz-30 ból, de nemkülönben közvetlenül burgo­nyából, csicsókából, kukoricából, stb. is, kifogástalan minőségű monózék igen egy­szerű és olcsó eljárással állíthatók elő és­pedig azáltal, hogy a hidrolízist nem sav-35 val, hanem olyan, savanyú kémhatású 25 40 45 sókkal katalizáljuk, amelyek semlegesítés vagy gyenge Júgosítás után a cukorlevek­ből vomminozus és szermyieződ'éseket ma­gukbazáró csapadékok alakjában maradék nélkül eltávolíthatók. Előnyösen alumíiii'urnsziulfátot haszná­lunk, de használhatunk timsót, vagy sa­vanyú foszfátokat is. Jóllehet foszfátoknak és az. alumínium­sóknak cukor levek derítésére való alkal­mazása már régebben ismeretes, sem az aluminiumszulfátnak, sem a savanyú fosz­fátoknak felhasználását polhzaharidek el­cukrosítására vagy a répacukor invertálá­sára a szokásos savak helyett ezideig még 5Ö senki sem javasolta. Savanyú sóknak savakkal szembeni előnye a következőkben foglalhatók ösz­sze: 1. A sóhatás következtében olyan kot loidszennyezödcsek (fehérjék, pektinek) is kicsapódnak, amelyek savakkal oldatban maradnának vagy egyenesen oldatba men­nének. 2. Az alumíniumszulfát a növényi sejt­falra „cserzőleg" hat, azt összehúzza, ab­ból a levet kiszorítja és így a nemhidroli­zált részeiket könnyebben sztirhetővé teszi. A továbbiakban az lett volna várható. hogy a találmánybeli savanyú sóknak a hidroüzáló hatása kisebb, mint a savaké. A kísérletek során, ezzel ellentétben, az derült ki, hogy ugyanolyan pH-értékű aluminiumszulfát-oldat hidrolizáló hatása — különösen ha a hidrolízist nyomás alatt 70 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom