131602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás firss almatörköly ideiglenes konzerválására foszforsavoldatokkal, a szárítással történő végleges konzerválás előtt

Megjelent 1943. évi április hé 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI (^^^K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131602. szám IV/e osztály. — P—10301. alapszám. Eljárás friss almatörköly ideiglenes konzerválására íosziorsavoldattíkkal, a szárítással történő végleges konzerválás előtt. Pomosin-Werke Komm, Ges. Fischer & Co., Frankfurt a/M. 4 bejelentés napja: 1942. évi március hő 18. A gyümölcsérétékíesítő iparban azt a mű­szaki feladatot, hogy miképen kezeljük a kis gyümölcssajtoló üzemekben keletkező almatörkölyöket, amiket azonnal nem szá-5 ríthatnak meg, hogy a baktériumoknak és a gyümölcsöknek magukban jelenlevő t'ermentumoknak és enzimeknek pektint károsító hatását lehetőleg kiküszöböljük,, kielégítő módon eddig még nem oldották 10 meg. [ Erre a célra mostanig a kisajtolt alma­törkölyt konzerváló szerekkel, elsősorban kéndioxiddal kezelték, hogy a préselvényt az erjedéstől és a mikroorganizmusok bon­is tő hatásától megóvjak. Ezek a rendszabá­lyok azonban nem bizonyultak arra ele­gendőknek, hogy .a gyümölcsben magában levő pektint lebontó fermentumokat is ha­tástalanná tegyék. Még hozzá a konzerváló 20 szerként alkalmazott kéndioxid a törköly szárításakor a szárító berendezésre erősen korrodáló hatást is fejtett ki.. Már eddig is ajánlották azt, hogy a kis gyümölcssajtoló üzemekben melléktermék-25 ként jelentkező friss törkölyt mielőtt még a szakszerű tovább feldolgozásra a szá­rító üzemieknek ál adják, kb. félórai hőha­tással istberilizáljak és rákövetkíezőleg, Kögyi a különben bekövetkező újabb fertőzést 30 elkerüljék, baktériumölő hatású szerekkel való permetezéssel konzerválják. Hymódon sikerű.! ugyan a törkölyt csaknem olyan ál­lapotban hosszabb ideig megóvni, mintha a friss törkölyt mindjárt szárítottuk volnia. Sok esietben azonban a gyümölcslésajtolóik^ 35 bal kapcsolatban nehéz keresztülvinni azt, hogy az üzemhez közel eső sütödék ke­mencéiket olcsó bérszárításra rendelkezési­re bocsássák a friss törköly megóvásáría. 40 Figyelembe véve Rokuzó Tomii és Göro Kitajima japán kutatóknak azt a megálla­pítását (megjelent dolgozatuk a J. Soc. ehem. Ind. Japan Suppl. 36. 195 B—160 B, 1933 áprilisában), hogy a fán érett al- 45 mák és körték esetében a tűlérést és az azzal kapcsolatos puhulást 10%-os vizes foszforsavoldattal igen jól még lehet aka­dályozni (az így kézült gyümölcsök a ttem kezeitekkel ellentétben 30 napig néni vál- ,o toztak és a tíerti kezeltek hahiaräbb él is romlottak) és tekintetbe vévé még azokat a Megállapításokat is, amiket la szilőtakar­mánynak a híres német kutatótól/ Völtz­től származó, manapság bel- és külföldön 55 egyaránt kizárólag alkalmazást nyerő hideg erjesztése során tapasztaltak (lásd 1?. Sie­bold és G. Prahl: »Silofutter« című Ber­linben, Parey-nél Í934-ben megjelent mű­vét) kidolgoztunk mi friss almatörkölyök- 60 höz olyan konzerváló eljárást föszíürsav­oldatokkal, ami lehetővé teszi azt, hogy a törkölyt szárítás előtt miég hosszabb ideig való raktározás esetében is említésreméltó tilinőségi károsodások nélkül haszlnálhas- 65 suk á pektin előállítására. Mint ismerétes, igéö jó Minőségű tör­kölyt lehet kapni csaknem teljesen fán be­érett gyümölcsből is, ha a^zt a lehető leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom