131474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás di-(oxifenil)-hexán és hexén monoétereinek és ezek származékainak előállítására

2 .1*3 1»4«7 44 • szemben töményebb alkáli-hidroxid oldat' tokkal, mint pl. 12-20o/o-os alkáli-hidroxidoldatokkal már képesek fenolákat létesíteni és így ezek a monofenolok valiami-5 lyen vízzzel nem keveredő szerves oldószerből töményebb alkáli-hidroxid oldatokkai kirázhatok, míg maguk a diéterek sóképzésre egyáltalán képtelenek ós ezért a vízzel nem keveredő szerves oldószer-10 ben visszamaradnak. De felhasználható a mono-'feno] oknak, vagyis a mono^étereknek a másik két kísérő-anyagtól való elválasztására az a tulajdonságuk is, hogy alkati1

hidroxidokkal, így különösképen natrium

-15 hidroxiddal vízben, még inkább azonban vizes só-oldatokban és vizes alkatiakban, mint pl; 200/o-os nátronlúgban meglehetősen rosszul oldódó sókat, mint pl nátriumsó! képesek létesíteni. Ezért ha a 20 reákcióelegy nyers termékét valamilyen vízzel nem keveredő szerves oldószerben oldjuk és azután ezt az oldatot pl. 20o/o-os nátronlúggal kirázzuk, akkor a nátriumsó, szilárd csapadékát nyerjük, amely a mo-25 no-étert tartalmazza, mig a diéter a szervetlen oldószerben marad» a difenol pedig a vizes rétegben oldódik. A monoéter sóját azután szűréssel vagy centrifugával különítjük el, majd a mono-éler sójából a sza-30 bad fenolt felszabadítjuk. I)e a mono-éter sóját készíthetjük úgy is, hogy a reakció nyers termékét feloldjuk valamely szerves oldószerben, így pl. célszerűen étermetanol elegy ében ós azután a nátronlügnak va-35 lamely alkoholos oldatával, mint jpl. metanolos nátronlúggal, nátriumsót készítünk, amely az elegyből szilárd formában rendszerint mindjárt, avagy az elegy betörnényítése és esetleg vízzel nem keveredi) ol-40 dó&zer hozzáadása után válik ki az oldószerből. A találmány egyik előnyös foganalosítási módja az, hogy 4,4'-diox-y, &-di-fcnil-hexánt alkoholos, pl. metil- vagy ctil-45 alkoholos oldatban 1 mol alkáli, pl. 1 möl nálrium-hidroxid jelenlétében, célszerűen 1 mol dimetil-szulfáttal, alkilczzük és az alkilezés nyers termékét valamely vízzel nem keveredő szerves ol-50 dószerben, mint pl. éterben feloldjuk ós ebből az oldalból az alkilálatlanul maradt fenolt híg, kb. öo/o-os kálilúggal kivonatoljuk, majd az elválasztott szerves oldószeres oldatol kb. 10-20o/0

-os nátronlúggal, 55 amelyei esetleg még kony-hasoval is telítettünk, kinázzuk és a mono-élernek kivált nálpiumsójál szűréssel vagy centrifugálással vagy más alkalmas ulon elkülönítjük és a nálriumsóból a mono-étert felszabadítjuk. 60 Ugyancsak az előző munkamód alkalmazható a 4,4'-dioxi~Y, b-di-iVnil-hexén esetében is. Eljárásunk további tárgya azon felismerésen alapszik, hogy nemesik maguk a é5 monoélerek (monofenolok) kiváló ösztrogénhatásúak, hanem azoknak a szabad fenol-hidroxilban acilezett származékai is. Ezek az acil származékok előlállíthat ók olyképpen, hogy a monoétert acilezqj-szierek 7« behatásának vetjük alá. Igen megfelelő acilező szernek mutatkoztak azok, amelyek alifás mono-karbonsavgyökök bevitelére ál-, tálában használatosak, mint amilyenek pl. az acetil, propionil, diallibacetil, lauril, 75 sztearil gyökök bevitelére használatos aci-Iálószerek. Ezek lehetnek akár sav-anhidridek, akár savhalogénidek, mint pl. savkloridok, vagy más általában szokásos acilálQSzerek. Alkalmas acilálószerek még a 80 2, vagy több értékű savak gyökeinek bevitelére szolgáló acilező eszközök, mint amilyenek pl. borostyánkősav-anhidrid^ ftalsavanhidrid, borostyánköteav-monoelil-eszter-klorid, klórszénsav-elileszler és 85 hasonlók. Amidőfn e bejelentésünkben alkiláló-szierekről beszélünk, úgy azokon nemcsak ia közönséges alkilek bevitelére szolgáló, szereket értjük, hanem telítetlen alkilek', ál- 90 tálában alfil-csoportok, továbbá aralkilcsoportok, stb. bevitelére szolgáló szereket is. Az eljárás részletesebb ismertetése az alanti példákban található.: 95 1. 135 g 4.4'-dioxi^Y, &TdMenil-hexánt (op. 185*-187°) 75 cm3

metanolban, majd 5.5 cm3 norm, nátronlúgot adunk hozzá Az oldatot 0°-ra lehűtjük, '/s cm' dimetil-szulfátol adunk hozziá részlelekf- íoo ben, majd a re.ilícióelegylel 3 órán át rázógépen rázzuk. Dús csapadék képződik és a reákcióelegy lakmuszra közömbössé válik. Most az elegyet kevés vízzel hígítjuk, tömény ammóniái adunk hozzá és egy ideig 105 rázzuk, hogy az esetleges változatlan dimetilszulfálot elbontsuk. Azután víz>zel erősen felhígítjuk, sósavval kongóra megsavanyítjuk ós éternél alaposan kirázzuk. A nyers reakció-termék az éterbe átmegy, no Most az étert 3-szor kirázzuk, őo/o-os kálilúggal. Az alkalikus rázadékból 280 mg difenol különíthető el. Az «teres rétegei ezután kétszer kirázzuk 50 cm? 10P,O-OS nát-