131474. lajstromszámú szabadalom • Eljárás di-(oxifenil)-hexán és hexén monoétereinek és ezek származékainak előállítására

2 .1*3 1»4«7 44 • szemben töményebb alkáli-hidroxid oldat' tokkal, mint pl. 12-20o/o-os alkáli-hidroxid­oldatokkal már képesek fenolákat létesí­teni és így ezek a monofenolok valiami-5 lyen vízzzel nem keveredő szerves oldó­szerből töményebb alkáli-hidroxid oldatok­kai kirázhatok, míg maguk a diéterek só­képzésre egyáltalán képtelenek ós ezért a vízzel nem keveredő szerves oldószer-10 ben visszamaradnak. De felhasználható a mono-'feno] oknak, vagyis a mono^étereknek a másik két kísérő-anyagtól való elválasz­tására az a tulajdonságuk is, hogy alkati1 ­hidroxidokkal, így különösképen natrium -15 hidroxiddal vízben, még inkább azon­ban vizes só-oldatokban és vizes alkatiak­ban, mint pl; 200/o-os nátronlúgban meg­lehetősen rosszul oldódó sókat, mint pl nátriumsó! képesek létesíteni. Ezért ha a 20 reákcióelegy nyers termékét valamilyen vízzel nem keveredő szerves oldószerben oldjuk és azután ezt az oldatot pl. 20o/o-os nátronlúggal kirázzuk, akkor a nátriumsó, szilárd csapadékát nyerjük, amely a mo-25 no-étert tartalmazza, mig a diéter a szer­vetlen oldószerben marad» a difenol pedig a vizes rétegben oldódik. A monoéter sóját azután szűréssel vagy centrifugával külö­nítjük el, majd a mono-éler sójából a sza-30 bad fenolt felszabadítjuk. I)e a mono-éter sóját készíthetjük úgy is, hogy a reakció nyers termékét feloldjuk valamely szerves oldószerben, így pl. célszerűen étermetanol elegy ében ós azután a nátronlügnak va-35 lamely alkoholos oldatával, mint jpl. me­tanolos nátronlúggal, nátriumsót készítünk, amely az elegyből szilárd formában rend­szerint mindjárt, avagy az elegy betörné­nyítése és esetleg vízzel nem keveredi) ol-40 dó&zer hozzáadása után válik ki az ol­dószerből. A találmány egyik előnyös foganalosítá­si módja az, hogy 4,4'-diox-y, &-di-fc­nil-hexánt alkoholos, pl. metil- vagy ctil-45 alkoholos oldatban 1 mol alkáli, pl. 1 möl nálrium-hidroxid jelenlétében, cél­szerűen 1 mol dimetil-szulfáttal, alkilcz­zük és az alkilezés nyers termékét va­lamely vízzel nem keveredő szerves ol-50 dószerben, mint pl. éterben feloldjuk ós ebből az oldalból az alkilálatlanul maradt fenolt híg, kb. öo/o-os kálilúggal kivonatol­juk, majd az elválasztott szerves oldósze­res oldatol kb. 10-20o/0 -os nátronlúggal, 55 amelyei esetleg még kony-hasoval is te­lítettünk, kinázzuk és a mono-élernek kivált nálpiumsójál szűréssel vagy centrifugálás­sal vagy más alkalmas ulon elkülönítjük és a nálriumsóból a mono-étert felszaba­dítjuk. 60 Ugyancsak az előző munkamód alkal­mazható a 4,4'-dioxi~Y, b-di-iVnil-hexén ese­tében is. Eljárásunk további tárgya azon felisme­résen alapszik, hogy nemesik maguk a é5 monoélerek (monofenolok) kiváló ösztro­génhatásúak, hanem azoknak a szabad fe­nol-hidroxilban acilezett származékai is. Ezek az acil származékok előlállíthat ók oly­képpen, hogy a monoétert acilezqj-szierek 7« behatásának vetjük alá. Igen megfelelő aci­lező szernek mutatkoztak azok, amelyek alifás mono-karbonsavgyökök bevitelére ál-, tálában használatosak, mint amilyenek pl. az acetil, propionil, diallibacetil, lauril, 75 sztearil gyökök bevitelére használatos aci-Iálószerek. Ezek lehetnek akár sav-anhidri­dek, akár savhalogénidek, mint pl. sav­kloridok, vagy más általában szokásos aci­lálQSzerek. Alkalmas acilálószerek még a 80 2, vagy több értékű savak gyökeinek be­vitelére szolgáló acilező eszközök, mint amilyenek pl. borostyánkősav-anhidrid^ ftalsavanhidrid, borostyánköteav-mono­elil-eszter-klorid, klórszénsav-elileszler és 85 hasonlók. Amidőfn e bejelentésünkben alkiláló-szie­rekről beszélünk, úgy azokon nemcsak ia közönséges alkilek bevitelére szolgáló, sze­reket értjük, hanem telítetlen alkilek', ál- 90 tálában alfil-csoportok, továbbá aralkil­csoportok, stb. bevitelére szolgáló szere­ket is. Az eljárás részletesebb ismertetése az alanti példákban található.: 95 1. 135 g 4.4'-dioxi^Y, &TdMenil-hexánt (op. 185*-187°) 75 cm3 metanolban, majd 5.5 cm3 norm, nátronlúgot adunk hoz­zá Az oldatot 0°-ra lehűtjük, '/s cm' dimetil-szulfátol adunk hozziá részlelekf- íoo ben, majd a re.ilícióelegylel 3 órán át rázó­gépen rázzuk. Dús csapadék képződik és a reákcióelegy lakmuszra közömbössé válik. Most az elegyet kevés vízzel hígítjuk, tömény ammóniái adunk hozzá és egy ideig 105 rázzuk, hogy az esetleges változatlan di­metilszulfálot elbontsuk. Azután víz>zel erő­sen felhígítjuk, sósavval kongóra megsa­vanyítjuk ós éternél alaposan kirázzuk. A nyers reakció-termék az éterbe átmegy, no Most az étert 3-szor kirázzuk, őo/o-os ká­lilúggal. Az alkalikus rázadékból 280 mg difenol különíthető el. Az «teres rétegei ezután kétszer kirázzuk 50 cm? 10P,O-OS nát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom