131438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dihidro-lysergsav-hidrazid vagy dihidro-izolysergsav-hidrazid előállítására

Megjelent 1943. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 131438. szám. IV/h/1. (IV/h/2.) osztály. — S—18973. alapszám. Eljárás dihidro-lysergsav-hidrazid vagy dihidro-izolysergsav-hidrazid előállítására. Sandoz Á. G. cég, Freiburg (Svájc). A bejelentés napja: 1942. évi április hó 22. Svájci elsőbbsége: 1941. évi május hő 13. A természetes anyarozsalkaloidákat hi­drazinnal vagy hidrazinhidráttal alkalmas módon kezelve fel lehet bontani és a lyserg­savat, mely valamennyi anyarozsalkaloida 5 közös alakatrésze, a raoem izolysiergsavuhid­razid alakjában jói termelési hányaddal el lehet különíteni (lásd a 117302. sz. magyar szabadalmat). A raeem izolysergsav- hidra­zid alkalmas kiindulási anyag az ergoba-10 zimiak, ennek az uterusra igen hatásos ter­mészetes anyarozsalkaloidának, valamint az ergobazin homológjainak és származé­kainak és a lysergsav egyéb savamidszerű származékainak mesterséges kitermelésére 15 (lásd a 118833. sz. magyar szabadalmat). A nagyon hatásos természetes anyarozs­alkaloidák (ergotiamin, ergotoxin, ergoba­zin síb.) a d-lysergsiav származékai. Az izolysergsav-alakhoz vezető átmenetek, te-20 hát az ergotaminin, ergotinin, ergobazinin stb., a fiziológiai hatékonyság erős csök­kenését eredményezik. Gyakorlatilag hatás­talanok a természetben elő nem forduló 1-lysergsav származékai is, így pl. a ter-25 mészetes ergobazin optikai antipódája (A. StoU és A. Hofmahn, Hoppe-Seyler's Zeit­schrift für physiolog. Chemie 251, 163, 1938. év). A lysergsav-hidrazidnak igen ha­tásos anyarozsalkaloidák felépítéséhez való 30 alkalmazása szempontjából tehát a lyserg­sav-molekülának a hidrazin-kezeléskor be­következő izomerizálása és raoemizialásla nagy hátránj't jelent. A rac izolysergsav­hidrazidból kiindulva, laz alkaloidává való 35 felépítés előtt vagy után egyrészt optikai felbontást kell végezni a hatásos d- és a ha­tástalan 1-lysergsav- ill. izolysergsav-szár­mazékokra, másrészt átcsoportosításra van szükség az izolysergsav-sorozatból a hatásos lysergsav-alakra, ami — különösen ezeknél 40 a rendkívül érzékeny vegyületeknél — ter­mészetesen az értékes anyag jelentékeny veszteségeivel jár. Azt találtuk, hogy a hidrazinbontásnál a lysergisav-rnarádéknak mind az izomeri­zálását, mind pedig a racemizálását elke­rülhetjük, ha a természetes alkaloidák he­lyett az anyarozsalkaloidák dihidro-szárma­zékaiból indulunk ki (lásd a 129061. sz. ma­gyar szabadalmat). A lysergsav-sorozat di­hidro-alkaloidáiból (pl. dihidro-ergotamin­ből, dihidro-ergozinból stb.) a hidrazinbon­táskor egységes, optikailag aktív dihidro­lysergsav-hidrazid keletkezik; az izolyserg­savisoroziat dihidro-íalkaloidáiból (pl. di­hidro-ergotamininból, dihidro-ergozininből stb.) egységes, optikailag aktív dihidro-izo­lysergsav-hidrazidot kapunk. A dihidro-lysergsav-, ül. -izolysergsav­hidrazid előállításához természetesen di- 60 hidro-lysergsav-, ill. -izolysergsiav-iesztereket is használhatunk kiindulási anyagokként. A dihidro-anyarozsalkaloidák hidrazin­bontásakor nem csak a racemizálás, ill. izomerizálás marad el, hanem további 65 előnyként a hidrazid termelési hányada, a nem hidráit alkaloidáknál szereplő 70— 80% helyett, a kiindulási anyag előzetes hidrálása folytán 90—100°/o-ra növekszik. A dihidro-anyaEDzsalkaloidák vagy a di- 70 45 50 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom