131374. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerékabroncsok, pl. gépkocsi-, repülőgépabroncsok stb. előállítására

Megjeleni 1943. évi március hó i-én. MAGTÁR EIEÁtYI SZABADALMI BIKÖSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 131374. szám. XX/c osztály. — G—9415. alapszám. Eljárás kerékabroncsok, pl. gépbocsi-, repülőgépaajroiicswk &th>. előállításába. Vereinigte Glanzstoíí-Fabríken A. G. eég, Wuppertal-Elberíeld. A bejelentés napja: 1942. évi január hó 15. Németországi elsőbbsége: 1941. évi február hó 5. Tudvalevő, hogy abroncsokban pamut-, műselyem vagy műrostbetélieket, a kellő rugalmasság, nyúlás, hajlékonyság stb. elérésére háromszoros vagy kétszeres cérná-5 kat, u. n. kordot használnak. Az abroncskord utolsó cérnázása rendszerint kisebb sodraiszámú és az elősodrattal ellenkező irányú, a háromszoros cérnánál pedig a íonalsodrat ,az el ősodnattal egyező . viagy 10 ellenkező is lehet. A következő szerkezetű cérnákat használják kordként: ZZS vagy ZS. Ismeretes az is, hogy az abroncsot úgy készítik, hogy először a kordot hossziránj'ban szövetként vagy megszövés nélkül, közvetlenül egymás mellett fekvő fonalakként tartalmazó, gumikeverékkiel borított széles szalagból a kivánt szög alatt átlósan a mindenkori abroncslípusboz szükséges szélességű csíkokat vágnak'. Ezeket a csíkokat úgy rakják egymásra, hogy a gumirétegbe ágyazott korifonalak mindig keresztezik az alul fekvő csík kordfonalait'. ' Az eddigi eljárásnak, mely szerint az egymást keresztező kordrótegek cérnázása egyforma szerkezetű, pl. az utolsó'cérnázás S sodratiráiryú, az a hátránya, hogy az egymásután következő kordrétegek, amikor az abroncsok nagy terheléssel, vagy 30 nagy sebességgel futnak, főleg pedig lökésszerű hirtelen terhelés és tehermentesítéskor változásokat szenvednek, pl. repülőgépabroncsoknál, a nagy igénybevételt egymás között nem egyformán, hanem külöín-35 bözőképeJi veszik fel, ami szövet-, ill. kord-15 •20 25 szakadásra vezet; ez az egymás feletti rétegekben jelentkezik, míg a közbenső rétegek sértetlenek maradinak. Még nagyobb vagy további igénybevételnél adott esetben a megmaradt rétegek sem tartanak az ab- 40 roncs meggyöngült helyein, mire az teljesen átszakad. Azt találtuk, hogy ez a jelenség okozati összefüggésben van a kord cérnázási szerkezetével és hogy az abroncs teljesítmé- 4 5 nye és ellienállóképessége jelentősen, javítható, a kord- vagy szövelszakádás veszélye pedig nagy mértékben csökkentheti), ha megváltoztatjuk az eddigi abroncs szerkezetét 50 Az abroncs terhelését a kordrétegek vi-. szont egyformán veszik fel, ha az eddigi eljárással ellentélben olyan kordrétegeket allkalmaziiiik a vázhoz, amelyeknél a cér. názás szerkezete a. sodrási irány tekinte- 55 télen mindig váltakozik, azaz az S-sodratú végső cérnázású első kordrétegre Z-sodratú végső cérnázású második réteg következik, a harmadiknak pedig ismét Snsodrialú a végső cérnázása és így tovább. 60 Azután még azt is találtuk, hogy a váltakozó sodrási irányú kordrétegek alkalmazásán kivin az abroncsok textilbetéljének tartóssága szempontjából fontos, hogy a rétegek a szerelésnél úgy helyezkedjenek 65 el, hogy a kord a cérnázás szerkezete folytán kidudorodásakor, azaz az abroncs kifelé görbülésekor »csuklópántszerűen« kinyílhasson. A kordfonál az abroncs kigörbülésekor erős megtörő igénybevételt (Knick- 70