131348. lajstromszámú szabadalom • Irányjelzőkészülék repülőgépelhárító lövegekhez
131348. 7 (5. és 7. ábrák) akként kapcsoljuk egymással, hogy a két (43) orsónak szinkron forgását és ezzel az okulárok szinkron eltolódását biztosítjuk. 5 A (46) bütyöktestnek alakja olyan (2. ábra), hogy e test a löveg ballisztikai adataival megegyezően az okulárt (B irányzólyukat) annál magasabbra emeli, minél nagyobb a lőtávolság, amelyre az okulárt 10 beállítottuk, vagyis mennél közelebb hozzuk az okulárt az objektívhoz. E magasságot másrészt annál jobban csökkenti, minél magasabbra emeljük (eleváljuk) a löveget. 15 Minthogy a belső kardánkeret (30) forgáscsapja rendes körülmények között függőlegesen áll és a külső kar dánkeret vízszintes tengely körül szinkron forog a löveggel, de ellentétes értelemben, vízszin-20 tesen mozgó célpontok esetén az irányzószálat egyedül a löveg1 magaissagi forgatókészülékével és a (64') kézikerekével, illetve a löveg magassági- és oldalforgatókészülékeivel párhuzamos helyzetbe hoz-25 hatjuk a célpont pályájával és e helyzetben azt meg is tarthatjuk. Ha a célpont »süllyed« (vagy »emelkedik«), akkor a löveg magassági irányban való forgatásától függetlenül az előálló süllyedési szögnek 30 (az 1. ábrán a szögnek) megfelelően kell elforgatnunk a külső kardánkeretet. E célból a löveget a találmány szerint egy külön kézikerékkel, az (56) süllyedésikerékkel szereljük fel (3. ábra), amely a magassági 35 irányzókészülék és a külső kardánkeret közötti kapcsolatba akként iktatódik, hogy alkalmas működtetés esetén a kardánkerettel kapcsolódik és egyidejűleg a löveget és a magassági irányzókészüléket a kar-40 dánkeretről lekapcsolja, úgyhogy a kézikerék forgatása ezután az említett kardánkeret forgását idézi elő, anélkül, hogy a löveg magassági iránya (elevációja) egyidejűleg megfelelően változnék. A forgás 45 nagyságát olyan beosztáson olvassuk le, melynek kezdőpontja a vízszintes célpontpályának megfelelő kéziforgattyú-állásnál van. A kettős-irányzókészülék kezelése rövi-50 den a következő: A lövegvezető a (25) fogantyúk forgatásával az objektív-szálnak mozgatható pontjeleit, vagyis a (29) tűket a becslés útján megállapított célpontsebességre és az 5r > (50) kéziforgattyú forgatásával a (40) okulár-tárcsát a becsléssel megállapított célponttávolságra állítja be, mimellett az (56) süllyedési-kézikeréket a megbecsült sülylyedési szöggel forgatjuk el. Ha az irányzókészüléknek részeit ily módon beállítottuk,; 60 akkor az »irányzók« a magassági- és oldalforgatókészülékekkel olyan helyzetbe hozzák a löveget, hogy a célpontot a célmezőben lássák, mire a magasságiforgatókészülékkel és a (64') surlódó-kapcsolóke- 65 rékkel az irányzószálat párhuzamos helyzetbe hozzák a célpontpályával, vagyis olyan helyzetbe, hogy a célpont, ha azt az irányzólyukon keresztül figyeljük, az irányzószálat látszik követni, azaz a célmezőben 70 a két (23) szál között marad. Ha ezt elértük, akkor az »irányzók« azjirányzószálat állandóan a célpontpályával párhuzamosan tartva vezetik, végül a magassági- és oldalforgatókészülékekkel a végleges célvona- 75 lat, azaz av z irányzószálon levő két oldalsó pontjelen átmenő célvonalat (látszólag az irányzószál és a (29) tűk közötti metszőpontok), ahol az irányzószál középpontjából jövő irány a célpont mozgásirányával 80 ellentétes, a célpontra hozzák. Ha ily módon a célvonalra való beállítás megtörtént, a lövés leadható, amiről a »magasságirányzó« gondoskodik. Az »oldalirányzó« és »magasságirányzó« nem váltanak egymással 85 vezényszavakat, mivel a »magasságirányzó« saját okulár-készülékének állásából látja, hogy az »oldalirányzó« ia célpontra állított-e be (a »magasságirányzó« célmezője ugyanis ekkor az üvegtár- 90 csa lyukában fekszik). A. belövéssel kitűzött pályának a célponthoz képest való fekvése alapján a helyesbítést a tűzvezető végzi, aki az (50) kéziforgattyút és (20) állítócsavart kezeli. 95 A helyesbítést rendszerint egyedül az (50) kéziforgattyú forgatásával végzi, mivel minden helyesbítés, — miként az előzőkben már megemlítettük —, a becslés útján megállapított célponttávolság helyes- 100 bitesének fogható fel. Csak abban az esetben, ha a lövések az ilyen helyesbítések után is még mindig túl magasan vagy túl alacsonyan fekszenek, folyamodik a tűzvezető a (20) állítócsavar működtetésé- 105 hez is, hogy ezzel az irányzókészülék (16, 17, 16) állványának hátsó végét süllyessze, illetve emelje. Ha az irányzókészüléket (mono-készüléket) egy üteghez tartozó több löveg köz- 110 ponti irányzókészüléke gyanánt kívánjuk használni, akkor azt (18) vízszintes csapjaival (a 16 állvány minden oldalán egy csappal) oly villába szereljük, amely egy
