131226. lajstromszámú szabadalom • Pápaszemkeret

2 131226. További hátrány, hogy az imént tár­gyalt esetben a kengyelszárak belső fe­lülete, ha azokat a foglalat felé átfektet­tük1 , e foglalattal nem párhuzamos, ami az 5 összerakott pápaszemkeret vastagságát, kü­lönösen széles kcngyelszárak esetében, lé­nyegesen megnöveli, Mivel az előbb említett hátrányok a fog­lalat ferdeségével, a csukló szélességével 10 és a kengyelek merevségével növekedik, érthető, hogy széles kengyelszárakkal ké­szült pápaszemkeretek esetében haboznak abban a tekintetben, hogy a foglalatnak a szükséges i'erdeséget adják, mivel az 15 összecsappantott pápaszemkeretek aggá­lyosan sok teret igényelnek és a csuklós pántok előállítása közönséges keresztmet­szetű szelvényes rudakból megnehezül. Kiemelendő még, hogy a kengyelszárak-20 nak a csukló helyén a sarnirok felerősítése céljából szükségképen olyan keresztmet­szeti alakot adnak, mely a köralaktól eltér, azaz melynek az egyik helyien mi­nimális, egy másik helyen pedig maxi-25 malis átmérője van. A találmány olyan pápaszeinkerel, mely­nek kengyel szárai a foglalattal olyan csuk­lós pántok révén vannak összekötve, me­lyek forgástengelye nemcsak a kengyel -30 szár egyenes vonalú részéhez, hanem a foglalat részarányossági síkjához képest is ferde elhelyezésű. A találmány szerint az előbb jelzett hátrányokat azzal küszöböl­jük ki, hogy az említett forgástengely pár-35 huzamos mind a foglalat síkjával, mind a. kengyelszár ama síkjával is1 mely a csukló helyén a kengyel keresztmetszeti felületét ennek legnagyobb méretében mel­„szi. 40 A rajzon a találmány néhány foganalo­sítási példájának vázlata látható. Az 1. ábra normális helyzetű, azaz olyan pápaszemkeret hátsó nézete, amely­nél a kengyelszárak egyencsvonalú ré 45 szét a részarányossági síkkal párhuzamos helyzetbe hoztuk, emellett ennél a kivi­teli példánál a kengyelszárak ugyanabban a vízszintes síkban fekszenek. A 2. és a 3. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, il-50 lelve részben metszett oldalnézet. A 4. és az 5. ábra ugyanezt a pápaszemkerelet hátsó nézetben mutatja összecsappantott kengyelszárakkal a foglalat síkjában vett vetületben, illetve felülnézetben a foglalat 55 síkjára merőleges vetületben. A 6. és 1. ábra további foganatosítási alaknak a 4., illet­ve 5. ábrával azonos nézete. A 8. ábra további foganatosítási alak részleges hátsó nézete, a 9. ábra pedig a 8. ábrához tar­tozó oldalnézet. A 10. ábra még további 60 foganatosítási alak hátsó nézete, a 11. ábra pedig az ehhez tartozó oldalnézet. Valamennyi ábrán 1 jelöli a foglalatot, 2 jelöli a kengyelszárlakat, 3—3' és 4—1' pedig jelöli a két csuklós pántot, mejyek 65 mindegyikének egy-egy 3, illetve 4 talpa és legalább egy-iegy 3', illetve 4' csukló­része van. E csuklók forgástengelyét 5 jelölj Az 1., 2. és 3. ábrán azt a síkot, amely- 70 ben a kengyelszár fekszik —f—, azt a sí­kot pedig, amelyben a foglalat fekszik, —-O— jelöli, —c— pedig a pápaszemkeret, illetve a foglalat részarányossági síkja. A —b— függőlegeshez képest az —f— sík 75 —r••- szöggel oldalt az —0— sík pedig a —t — szöggel előre hajlik. E két hajlásnak, illetve íerdeségnek a pápaszemet viselő egyén fejalakjához kell alkalmazkodnia, azokat azonban mindenkor azonos érte- 80 lemben irányítjuk, amint ezt az 1. és a 3. ábrák megadják és c két ferdeség szöge rendszerint 5°-nál nagyobb. A leg­több esetben c: két szöget, amint azt az 1 3. ábrák szerinti foganatosítási 85 példa is mutálja, azonos nagyságúra vá­laszthatjuk, . ami annyit jelent, hogy az —r— és a —t— szögek egymással egyenlők. Hogy a két kengyelszárak átfek­tclésekor azok —f— síkja az 1 foglalat 9l) —O— síkjával legalábbis közelítően pár­huzamos helyzetbe legyen fektethető, ami az összerakott pápaszjem vastagságának csökkentésével jár, a csukló 5 forgásten­gelye a két —f - és —c— sik metszésvo- 95 IÍalával párhuzamos irányú. Amint a 3. ábrán látható, ez utóbbi eset­ben az; 5 forgástengely vetületié többé nem esik egybe a —b— függőlegessel, lianlem azzal — i'— szöget zár közre, Ennek az 100 a következménye, hogj' az '5 forgástengely a térijen többé nem merőleges a szár egyenesvonalú részére és hogy alsói folyta­tása a szárral 90'°-nál kisebb szöget zár lie. Másrészt, amint ez az 1. ábrán láthatói, 105 az 5 forgástengely vetülete a —b— füg­gőlegessel —i— szöget zár közre. A térben tehát az 5 forgástengely alsó folytatása a pápaszemkeret —c— szimetriasíkját szük­ségképen ama sík alatt metszi, amelyben a no kengyelszárak fekszenek. Az 1—3. ábra szerinti foganatosítási pél­da esetében az —i— és —i'— szögeket az — r—, illetve a —t— szöggel egyenlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom