131208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás p, p-diamino-fenil-piridilszulfon előállítására

Megjelent 1943. évi íebruár hó 15-én. MAGTÁR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131208. szám. IV/h/1. (IV/h/2.) osztály. — Sch—8013, alapszám. Eljárás p,p'-diamino-fcniI-piridiIsziiIfon előállítására. Schering A. G. cég, Berlin (Németország). A bejelentés napja: 1940. évi december hó 27. X'niLíors;ági djőbbscge: 1939. évi december hó 29. Ismeretes, hogy p,p'-diamino-difenilszul­fon kiváló baktériumölő hatású, de emel­lett nagyon mérges is, úgyhogy az emberi gyógyászatban nem talál alkalmazásra. 5 Azt találtuk mármost, hogy hasonló fel­építésű szulfon, melyben az egyik fenil­maradékot piridilmaradék helyettesíti, kö­rülbelül olyan mértékben baktériumölő hatású, mint a p,p'-diamino-difenilszulfon, 10 ehhez képest azonban jóval kisebb mér­gességével tűnik ki. Az említett szulfon szerkezeti képlete: NH2 • C6 H á . S0 2 . C 5 H 3 ­N. NH? . Effajta vegyületek előállítására azokat 15 a módszereket használhatjuk, melyek az irodalomból szulfonok előállítására ma­gukban véve ismeretesek (v. ö. pl. Hou­ben—Weyl »Die Methoden der organischen Chemie« 3. kiadás, 3. kötet, 1278. és köv. 20 lapok). Különösen használhatónak az az eljárás mutatkozik, mely abban van, hogy a szulfincsoporthoz képest p-helyzetben aminocsoportot vagy ezzé átalakítható cso­portot, pl. acilamino-, nitro-, nilrozo-, azo-, 25 hidrazo és máseféle csoportot tartalmazó benzolszulfinsav valamely sóját, különösen valamely alkálisóját olyan halogénpiridin­nel hozunk behatásra, mely szintén amino­vagy az aminocsoporttá átalakítható cso-30 portol, célszerűen a halogénhez viszonyít­va p-helyzetben tartalmaz. A reakciót a következő képlet szem­lélteti: X.R.S02 Me-j Hal.R'.X—•X.R.So 8 .R'.X'+ 35 Hal. Me ahol X és X' aminocsoporlokat vagy ezekké átalakítható csoportokat, R benzolmaradékot, R' piridilmaradékot, Me fémet, különösen alkálifémet és Hal halo­logént jelentenek. Halogén-piridinvegyületekként minde­nekelőtt olyan vegyületeket alkalmazunk, melyekben a halogént valamely, ezt akti­váló helyettesítő különösen reakcióképessé teszi. Erre a célra kiválóan alkalmasnak bizonyult a nitrocsoport, mely a konden­zálás befejezte után az aminocsoporttá ala­kítható át. így 2-klőr-5-nitropiridinnek va­lamely acilamino-fcnilszuIfinsav náIrium­sójával végzett reakciója, rákövetkező re­dukálás és elszappanosítás útján a p-ami­nofenil-p'-aminopiridinszulJ'ont kapjuk. A reakciót valamely alkalmas oldószerben, pl. alkoholban, hevítéssel vagy fokozott nyomással is végezhetjük. Az aminocsopor­lok újbóli helyreállítását, ha ez szükséges, pl. hidrolizálással vagy redukálással vagy máseféle módon végezzük. A piridilmara­dékban esetleg jelenlevő nitrocsoport re­dukálása a fenilmaradékban esetleg jelen­levő acilaminocsoport elszappanosílásával egyidejűleg is történhet. így pl., ha a re­dukálást ónklorürrel vagy nátriumhidro­szulfitíal jégecetben 40—60 C°-on végezzük, akkor csak a nitrocsoport alakul át az aminocsoporttá, míg az acilaminocsoport 65 változatlan marad. Ha ehelyett ónklorürt tömény sósavat használunk és 80—90 CD hőmérsékleten dolgozunk, akkor egyidejű­leg az acilcsoport lehasad. Ez utóbbi el­járás jelentősége különösen azért nagy, 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom