131182. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magbanalkilezett hidrokinon- és naftohidrokinonszármazékok difoszforsavésztereinek előállítására

Megjelent 1943. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 131182 szám. IV/h/l. (IV/h/2.) osztály. — H—11435. alapszám. Eljárás magban alkilczctl hidrokinon- és naftohidrokinonszármazékok difoszforsavcsztereinek elöáilítására. F. Hoffmann-La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég Basel (Svájc). A bejelentés napja: 1942. évi március hó 10. Feszi oroxih alogenideknek fenő lókra való, 'behatásával foszfor észt ersav'ak dilinlogenidjeit kapjuk. Ilyen iialogcnideket rendszerint könnyen lehet tiszta alakban 5 elszigetelni, mert csökkentett nyomáson desztillálhatok. A tiszta arilfoszforsavakat az arilfoszforsavhalogenidekből úgy állítjuk elő, hogy a Iialogcnideket vízzel kezeljük. Ha a szabad foszforsavak vízben 10 könnyen oldódnak, akkor tiszta állapotban csak nehézségek árán állíthatók elő, mert a vizes oldat még halogénhidrogénsavat tartalmaz. A halogénhidrogénsav begőzöléSiSel távolítható iel. Emellett azonban a 15 foszforésztersavak huzamosabb ideig a halogénhidrogénsav hatása alatt maradnak és ez legtöbbször az észtersavnak gyakran messzemenő elszappanosításához vezet. Ha a vizes oldatot, mely mind az arilfosz-20 forsavat, mind a halogóuhidrogénsavat tartalmazza, semlegesítjük, iákkor az arilfoszforsav e Iszlappanosítájsát elkerüljük ugyan, de viszont a keresett végtermékeket az ugyancsak oldható hialo-25 génalkálisóktól utólag külön kell választani; ez is csak körülményesen és jelentékeny veszteségekkel vihető véghez. Az arilfoszforsavnak a halogénhidrogénsavtói való különválasztását, miután halogenid-30 jeiket vízzel megbontották, már úgy is megvalósították, hogy a vizes oldatból az arilfoszforsavat éternél való összierázással kivonták. Ez a módszer azonban csak akkor célravezető, ha egy vegyértékű fenol fosz-35 forsavészLcreiről van szó, illetőleg, ha a molekulában csak egy i'oszforsavmaradék van. A hidrokinon és a naflohidrokinon, illetőleg magban lalkilezetl származékai difoszforiSavrészlereinek elszigielelésére .; z említell eljárás nem alkalmas, mert ezeket a difoszforsavéisztereket a vizes oldatból! éterrel nem lehet kivonatolni. Azt találtuk már most, hogy a fentemlített nehézségek elkerülhetők, ha a difoszforészlersavak vizes, oldatait valamely, vízben kevéssé oldható vagy oldhatatlan alkohollal kivonatoljuk. A legalkalmasabbak a 4—12 szénalomot, legcélszerűbben 5—8 szénalomot tartalmazó alkoholok. Példaképen a következők használhatók: Butilalkohol, amilalkohol, oktilalkohol, dodecilalkohol, bcnzilalkohol, ciklohexanol slb. Az alkohol lcdesztillálásakor, melyet célszerűen csökkentett nyomáson végzünk, a difoszforésziersav tiszta állapotban marad vissza. A savat szokásos módon, valamely bázis kiszámítolt mennyiségének hozzáadásával, a megfelelő sóvá alakíthatjuk át. A hidrokinon és naftolüdrokinon magban alkilezett származékainak difoszforsavésztereit gyógyszerekként kívánjuk alkalmazni. 1. Példa: 10 rész 2-metil4,4-naftohidrokinon-difoszforilkloridot (lásd a 218.523. számú svájci szabadalmi leírást) 10 rész éterben feloldunk és 10 rész desztillált vizet adunk hozzá. Ezután a keveréket elválasztó tol-40 45 50 55 60 65 70