130938. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény
2 I3fl3& mot, vagy fémötvözeteket, például alumíniumötvözetet viszünk fel és a vegyület létesítése végett a rendszert a psövön kívül vagy előnyösen a csövön 5 belül, célszerűen a szivattyúzás folyamata közben felhevítjük. A fémeket mechanikusan, például porlasztással, elektrolitosan, vagy kataforézissel, vagy lelszlőeges más eljárással vihetjük fel 10 Ha a vegyületet a szivattyúzás folyamata közben létesítjük, akkor a reakcióhoz szükséges hőfokig előnyösen csak akkor hevítünk fel, ha a csőből a gázok nagyobb részét már Tdszivaly-15 Lyúztuk, nehogy a keletkező vegyület érdes felülete gázokat tartson fogva. Előnyösen úgy járunk el, hogy a reakció keletkezésének időpontját a kigázosítás végett foganatosított izzítás 2o időpontjával egybeesőén választjuk meg. Előnyös, ha az eljáráshoz olyan fémeket alkalmazunk, amelyeknél a vegyűlés pozitív átalakulási hő kíséreté-25 ben megy végbe. Előnyös továbbá, ha oly fémeket használunk, amelyeknél a vegyület a nehezebben oldható összetevőnek már kisebb, nevezetesen lOo/o-nái kisebb tö-30 ménysége mellett létesül. Hogy egyben az alapfém jó kigázosítását megkönynyítsük, célszerűen oly alapfémet alkalmazunk, amelynél izzítás közben gyorisan növekvő, a fémbádog felületére ha-35 rántirányú, nagy kristályok keletkeznek. Ha a bevonóíémet felhengereljük, úgy a hengerlés úgy foganatosítható, hogy hengerlés közben az alapfém kritikus alapváltozást szenved és így az 40 említett kristályok lélesüléséhez alkalmas állapotba jut. Az a kérdés, hogy bizonyos fémek a . fentemlített • feltételeknek részben vagy kielégítő mértékben megfelelnek-e az illető "fémrend•45 szer állapotdiagramjából állapítható meg. Az alábbiakban példaként azt az esetet ismerhetjük, amelynél a íémbevonat alumíniumból és a magtest molibdénből van. Az alumíniumot a mag-50 fémre 10 mikron vastagságban kívánjuk felvinni. Ha a hevítést nem agreszszív környezetben, előnyösen vákuumban végezzük, akk"or a reakció a magfém és a bevonat közös határfelületé-55 nél indul meg. A szabaddá váló reakció következtében a bevonatként alkalmazott fém gyorsan megömlik, úgyhogy a két fém további reakciója a folyékony fázisban megy végbe. Eközben a folyékony fázisból a csupán a maga- 60 sabb hőmérsékleten megömlő fémvegyület sok kicsiny kristálya válik ki és a még folyékony állapotban levő bevonati fémmel §gyüttt kásás tömeget alkot. Ez a folyamat a reakció helyén 65 mindaddig tart, míg a bevonati fém elfogy, illetőleg a vegyületbe megy át. Az ilymódon kapott fémvegyületnek., miután az igen sok és növekedésében gátolt kristálymagból van, amelyek "0 ezenkívül a folyékony fázisban nagymértékben átrétegeződnek, a fentemlített igen érdes felületű és laza szövezete van, ami a jő bőkisugárzást elősegíti. Ilyen laza sző vezetet az 1. ábrában tün- 75 tettünk fel. Az 1. ábra elektronmikroszkópos felvétel, körülbelül 10.000-szeres nagyítással, amelyben a szubmikroszkópos érdesség látható. Mivel a keletkezett fémvegyülelekiiek 80 magas olvadáspontjuk van, az elektróda még a reakciós hőmérséklet fölé is hevíthető, anélkül, hogy a vegyületek megöml énének és a fent leírt eljárással kapott érdességüket, tehát 8í nagy hőkisugárzóképességüket elveszítenék. Az olvadáspont fölé való izzítást azonban előnyösen elkerüljük. Az izzítás hőmérsékletét az a körülmény is korlátozza, hogy ezek a fémvegyü- 90 letek az egyik összetevőnek az alapfémbe való diffundálása következtében szél eshetnek, amit meg kell gátolnunk, mert ennek következtében éppúgy, mint a megömledés következtében is a felü- 93 let elsimul, ami a jó bőkisugárzást befolyásolja. Az alkalmazott fémvegyületek átalakulási hője azért jelentős, mert az a reakciót meggyorsítja és mert kü- loo lönösen nagy átalakulási hkő esetén a folyékony fázisban élénk álrétegeződéseg mennek végbe, úgyhogy küiönösen laza szövezetet, tehát nagy liőkisugárzóképességü fe-ületet kapunk. 105 A. 'i. ábra kapcsán elmagyarázzuk, hogy oly fémek alkalmazása, amelyeknél a vegyület leválása a nehezebben megömlő komponensnek már csekély töménységénél végbemegy, előnyös. A no az alacsonyabb hőfokon és B a magasabb hőfokon megömlő fém. An B m a vegyület. Feltesszük, hogy a vegyület az alacsonyabb olvadáspontú összéte-
