130938. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőedény

13 09 3 8. 3 vővel eutektikuihot alkot és a fenti feltétel ez esetben azt jelenti, hogy az eutektikum előnyösen a magasabb olvadáspontú összetevő igen kicsiny szá« 5 zaíékos mennyiségénél fekszik. Ezzel azt biztosítjuk, hogy a reakció már akkor indul meg, amikor az ömledékben a .magasabb olvadáspontú összetevőnek «lég csak kicsiny mennyiségei vannak io jelen. Ez a reakciót meggyorsítja, úgyhogy ugyanazt a kedvező hatást kapjuk, mint nagy átalakulási meleg esetén. Mivel a reakció a legalacsonyabb olvadáspontú bevonati fém megöm-15 lési hőfoka közelében játszódik le, további előny, ha az alapfém, tehát például az anódát alkotó fém olvadáspontja lényegesen e megömlési hőmérséklet fölött fekszik, máskülönben a 20 magfém a reakció közben a szilárdságát elveszíti. Az előállítási eljárás közben természetesen a bevonati fém vagy a bevonati fémek rétegvastagságát nem sza-25 bad túl vastagra választani, mert kívánatos, hogy az egész bevonati fém reagáljon és a felület ne a bevonathoz használt fémből, hanem az intermetallikus vegyületből álljon. Mint fent már 30 említettük, alapfémből és bevonati fémből indulhatunk ki. A vegyület mindkét összetevője ötvözetekkel helyettesíthető, mimellett a bevonati fémet alkotó egyik ötvözet helyett a fémek ke-35 verékei is használhatók. Ha például az alapfémet szilárdsági szempontok figyelembe vételével választottuk meg és az a reakció szempontjából kevéssé alkalmas, akkor oly közbenső réteget vá-40 lasztunk, mely a találmány követelményeinek jobban felel meg. Ha a bevonati fém alumínium, akkor például előnyösen krómból készült közbenső réteget használunk, mert alumínium és 45 króm igen magas ólvadáspontú vegyületet alkotnak. Ez a vegyület többszáz fokkal magasabban ömlik meg, mint a vegyület magasabb olvadáspontú alkotója, nevezetesen a króm. A vegyület 50 összetevőit por alakban is felvihetjük, vagypedig a vegyülettel való ötvözet alakjában, amikor a beötvözött fém a hordozó fémben eltűnik és a felületen csak a vegyület marad vissza. 55 Alumíniummal bevont vas vagy nikkel mellett különösen beváltak a molibdén és a tórium, mégpedig szintén alumínium, vagy alumínium -ötvözetből készült bevonattal. Ha az alapfém Vas vagy nikkel, vagy vas- vagy nikkel-öt- 60 vözet, úgy bevonatként .előnyösen alkalmazhatunk antimont, vagy an|timo!nötvözetet. Ezenkívül nikkelhez, vagy nikkel-ötvözethez előnyösen alkalmazhatunk bevonóanyagkénjt maghléziumot 65 vagy magnézium-öTvözetet. Kisebb hatást ad, ha a vegyület létesítése végett vason ónt alkalmazunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos kisütőedény, melyre jelleni- 70 ző, hogy a cső nem izzíóelektródát alkotó egy Vagy több elektródájának, például ánódnak egészben vagy részben előnyösen hőt kifelé sugárzó oldalán intermetallikus, ömledéspontjia 75 alatt képződő vegyületiből álló oly érdes felülete van, mely egy Vagy több, üzemi hőmérsékleten a vegyületből el nem gőzölgő fémből áll, melyek közül legalább az egyik fém 80 olvadáspontja az intermetallikjus vegyület és a bevonat hordozójának olvadáspontja alatt van. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti elektróda előállítására, melyre jellemző, 85 hogy az elektródára vagy az elektródára felvitt fémes közbenső rétegre az elektróda anyagával, illetőleg a fémes közbenső réteggel vagy egymással fémvegyületet alkotó egy 90 vagy több fémet vagy fémötvözetieí mechanikusan, például felporlasztassal, elektrolitosan vagy kataforézissal viszünk fel és a vegyületet a csövön kívül, vagy a csőben, előnyösen 95 a szivattyúzás folyamata közbén foganatosított felhevítéssel létesítjük. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganalosítási módja, melyre, jellemző, hogy oly fémeket alkalmazunk, me- 100 lyek pozitív átalakulási hő kíséretében vegyülnek egymással. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás foganalosítási módja, melyre jellemző, bogy oly fémeket alkalma- 105 zunk, melyeknél a vegyület leválasztása már a magasabb olvadáspontú összelevő 10<>/o-nál kisebb mennyisége jelenlétében megy végbe. 5. A 2—4. igénypontok bármelyike sze- no rinti eljárás foganatosítási mó;dja,