130626. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kormányozható hernyóláncos járművek járműkeretének a lánccal való rugalmas alátámasztására

1 13 0 6 2 6. lefelé való elmozdulás irányában viszont e kerekekre, illetőleg kerékpárokra rugóerő hat. A találmány szerinti berendezéssel azt 5 érjük el, hogy a hordkerekek tetszőleges útpályán fekvő hernyóláncok vonulatához jól igazodnak és a jármű terhelésében fellépő változások a földön fekvő lánc hoszszát nem befolyásolják. A találmány sze-JQ rinti berendezésnél továbbá a hordkerekek még igen kedvezőtlen körülmények között sem válnak el a hernyólánctól. A jármű terhelésében beálló különböző ierhelésváltozásokat a fent említett rugók 15 előfeszültségük következtében felveszik, a lánc pedig a hordozó kar, illetőleg hordozó karpár vízszintes tengely körüli elfordulása közben a terep minden egyenetlenségéhez jól igazodik és ha a lánc egyik-má-2o sik szakasza előre siet, illetőleg lefelé lóg, úgy ezt az egyenetlenséget a sorban következő kerék, illetőleg kerékpár függőleges irányban kiegyenlíti. A rajzban a találmány szerinti szerke-25 zet egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés oldalnézete, részben metszete. A 2. ábra felülnézet. 30 A3, ábra és 4. ábrák a berendezés egyik változatának kisebb léptékű vázlatai. A rajzban a hernyóláncos járműnek csak azokat a részeit tüntettük fel, amelyek a találmány megértéséhez szüksége-35 sek. A járműnek önmagában ismert módon elrendezett, a jármű kormányozhatósága végett esetleg oldalirányban eltolható —a— hordtengelyei vannak. Minden egyes —a— hordtengelyben az 1. ábrában feltüntetett 40 módon függőleges tengely körül forgatható —b— támcsapot ágyaztunk. E támcsapnak —r— állító karja van, amellyel a támcsaphoz tartozó hordkerekek kormányozhatok. 45 A •—b— támcsap villás végét —c— csuklócsap útján a —d— és —d1

— hordozó karok közös csuklójával kötöttük össze. Minden egyes —d—, illetőleg —d1

— hordozó karnak függőleges helyzetű —e— 50 vezető hüvelye van, amely vezető hüvelyben a —g-g1

— hordozó kerékpárok —f— vezető tagja függőleges irányban eltolódhat. A —d, d1

— hordozó karok —c— csuklócsapja fölött az —e— vezető hüvelyek 55 között, azokon — h— gömbcsuklókkal megtámasztott —i— rugókat rendeztünk el. E rugók előfeszültséggel vannak a rajzban feltüntetett helyzetbe szerelve, mi mellett ez az előfeszültség az önmagában ismert —k—- feszítő szerkezettel szabályozható. 60 A —d— és —d1

— karok az —e— csuklócsap körül lefelé csak korlátolt mértékben fordulhatnak el, mert a karok egymással szemben álló alsó végein —1— ütközőket alakítottuk ki. Ezek az ütközők rugalmas 65 anyagból lehetnek, vagy rugalmas betétek alakjában készíthetők. A —g— és —g1

— hordkerekek —f— vezető tagjai a rajzban feltüntetett helyzetből az —e— vezető hüvelyekben lefelé el- 70 mozdulhatnak. Az —f— vezető tagot az —o— vezető hüvely belsejében elrendezett és az —f— vezető tag üregébe nyúló nyomott —m— rúgó terheli. A függőleges tengely körüli elforgásban az —f— vezető ta- 75 gokat a —d— és —d1— hordozó tagokon kialakított és az —f— vezető tag vezető hasítékába illeszkedő —n— reteszek gátolják, úgyhogy egy-egy —d— és — d1

— hordozó karpár kerekei, illetőleg kerékcso- 83 portjai csak az —a— hordtengellyel összekötött —b— támcsap függőleges tengelye körül fordulhatnak el. Az —f— vezető tagok a függőleges tengely körüli elfordulásban más eszközökkel is gátolhatok, pél- 85 dául hasábalakban készíthetők. A —b— támcsapnak, mint fent már említettük, —r-— állító tagja van, amelyet a jármű kormányműve befolyásol. Ezt a kart úgy rendezzük el, hogy az a —d— és —d1

— 93 hordozó karok, illetőleg —g, g1

— hordkerekek mozgását nem gátolja. Az —i— rugókat nem kell az 1. ábrában feltüntetett módon elrendezni. A —d— és —d1

— hordozó karok egymással szem- 95 ben úgy is kitámaszthatok, hogy a rugókkal az —a— hordtengellyel mereven összekötött rúgótámaszokat terhelünk, mégpedig úgy, hogy a —d— és —d1

— hordozó karok —c— csuklócsapjuk körül egymástól füg- 100 getlenül, az azokat egyenként terhelő —^-i— rúgó erejével szemben, egyenként mozdulhatnak el. Egyforma rúgófeszültségek beállítása végett ez esetben célszerű, ha az —i— rugókat megtámasztó —h—- gömb- \05 csuklókat az —e— vezető hüvelyekben csavarmenetes vezetékben erősítjük meg, úgyhogy mindegyik rúgófészültségét külön-külön állíthatjuk be. A 3. és 4. ábrákban feltüntetett példa- no kénti kivitelnél a —d— és —d1

— hordozó karok mindegyikének külön —c— csuklója van, mely körül a csuklóhoz tartozó kar függőleges síkban lengethető. A baloldali