130295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi olaj lelőhelyeinek megállapítására

4 130295. kb. 30 percig 20 C° körüli hőmérsék­leten állni hagyjuk. A folyadék felületé­tői 10 cm-re levő pontról pipettával 5 cm3 folyadékmennyiséget kiszívunk, tá-5 lacskába helyezzük, szárazságig bepároljuk és a maradék tiszta súlyát megállapítjuk. Az ilyen maradék részecskéinek átmérője kevesebb lesz, mint 1/128 mm. Ezeket a részecskéket »kicsiny« részeknek fogjuk 10 nevezni. E kicsiny részek súlyát, miután a kivett 5 cm3 -nyi adagban, amelyből eze­ket a részecskéket nyertük, foglalt ná­triumoxalát súlyát levontuk, 1000-rel meg­szorozzuk, amikoris a kicsiny részieknek az 15 eredeti, 10 g: nyi szárított földanyaghoz vi­szonyított százalékarányát megkapjuk. A nagy és kicsiny részek százalékos mennyi­ségének összegét 100-ból kivonva, megkap­juk a maradékrészecskék súlyának az ere-20 deti, 10 g-nyi szárított földanyaghoz vi­szonyított százalékarányát. E maradékré­szek átmérője kisebb, mint 1/16 mm és nagyobb mint 1/128 mm: és ezeket »köze­pes« részeknek nevezzük. Fel kell tételeznünk, hogy a nagy részek grammonkénti átlagos felülete 200 cm2 , a közepeseké 1500 cm2 és a kis részeké 10.000 cm2 . A galvanométerről leolvasóit adatokat a 'következő képlet segítségével igazítjuk ki: 5000W L ._ ^__ „ ahol Z a földanyag 5000 cm2 -nyi felület 35 alapulvételével kiigazított olajtartalma W a galvanomelier jelzése, mely mint már 25 30 említettük, milliomodreszeket fejez ki és végül A a szárított földanyag részecskéi­nek felülete cm2 /g egységekben kifejezve. Minthogy A = 200C + 1500M + 10,000F ahol C a nagy részek, M a közepes részek és F a kis részek százalékaránya, tehát he-Ivettesítéssel _ sooow ' — ~2ÖÖC"+l500M ± 10,000F Minthogy C, M és F a különféle! méretű részek százalékait jelenli, ezeket'számtani­lag, mint a maximális egységnyi érték ti­zedestörtjeit fejezzük ki, például 50%-ot a képletben 0,50 és 100o/o-iot a képletben 1,00 jelent. A 200, 1500 és 10,000 számok a különféle méretű részecskék egy gramm­jának átlagos felületeit fejezik ki emlék­ben. Mivel pedig W milliomod súlyrész­nyi részeket jeleni, ennek következtében Z az olaj súlya mikrogrammokban 5000 cm2 ­nyi felületre és a képletből kapott ered­mény y2 m 2 -re számítolt mikrogramino­kat ad. A képlet eredményét az alábbiakban né­hány feltételezelt esettel világítjuk' meg. Először, abban az esetben, ha a mintát kizárólag nagy részek alkotják;, másod­szor, ha a mintát csak közepes részek al­kotják; harmadszor, ha a mintát csak kis részek alkotják és végül, ha a mintát az említett háromféle nagyságú részek egyen­lő elosztásban alkotják. Feltételezve, bogy a W érték 1,0, akkor ezt a fenti képletbe helyettesítve, az egyenlet a 4 feltételezett eset mindegyikére következőképen alakul: 200 x 0,33 4- 1500 A fentiekből kitűnik, hogy a részek fé­lti leiének nagysága igen fontos tényező. Ha W számértékét azonosnak vesszük, ak­kor láthatjuk, hogy a kiigazított értékek 50 igen lényegesen nagyobbak, ha a földanya­got csak nagy részek alkotják, mint iákkor, amikor a földanyagban csak kis részek vannak. Mint már említettük, a fúrófolyadék szo-55 ros érintkezésben van mindazokkal a föld-X 0,33 4- 10.000 x 0,33 rétegekkel, melyeken a fúrószerszám a kút fúrása "közben áthatol. Minthogy mind­ezek a rétegek csekély mennyiségű olaja t viselnek, a fúrófolyadékban mindig lesz valami olaj, ha azonban a szerszám nagy io5 menyiségű olajat viselő rétegbe hatol, ak­kor az említett fúrófolyadék olajtartalma is jelentékenyen megnövekszik. Mindazon­által az iszapnak a kút falaira gyakorolt eltömő hatása következtében a fúrófolya- no

Next

/
Oldalképek
Tartalom