130281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenolftalein-vegyületek előállítására
2 13»281. A találmány szerinti eljárással kapott glikozidek molekuláris szerkezetében a cukorgyök egyik oxigénatomja hidat alkot a redukáló szénatom és a cukorgyök lán-5 cának szénatomja közölt, míg egy másik oxigénatom hidat alkot a redukáló szénatom és fenolf talein egyik széna lomja között, miáltal ciklusos, kevert acetál-, illetőleg glikozid-struktúra keletkezik. E szer-10 kezet jellegzieíes példáját az alábbi képlet, melyben a cukor tipikus aldohexóz, pl. glukóz és —P— a fenolftalein-gyök H II HÖH2 C — C— (CHOH) 3 — C — O — P lUjgyanolyan cukor használatánál a fenolftalein tipikus diglikozidja a következőképen ábrázolható: 20 H H HOHX — C — (CHOH)s — C 1 o ! o \ p 25 / o II H HOHX — C — (CHOH), — C 30 " ! v /3 | ' o l A glikozid-gyök vagy -gyökök cukorkomponensénck belső szerkezete, orientációja, illetve elrendezésié (pl. d- és 1-, a és ß, 35 eis és trans, stb.) inhererns jellegzetességükkel összhangban változhat és szintén beírható a fenti képletbe. A glukozidek a glikozidek ama csoportját alkotják, amelyben a cukor-alkotó giu-40 kozidmaradék vagy -gyök. A találmány szerinti eljárás céljaira alkalmas és az azzal előállított glikozidekben komponenst alkotó cukrok közé tartoznak a tetrózok, pentózok, metil-pentózok és he-45 xőzok, valamint azok az alacsonyabbrendű redukáló poliszacharid-cukrok, melyeknek két, három vagy négy monoszacharid-komponcnsük van, melyek vízben oldhatók és redukáló oligo-szacharideknek 50 nevezhetők'. Ezek áldoz- vagy ketóz-struklúrájúak és a molekuláris szerkezetben különböző izomer elrendezésűek lehetnek CH1 OH.CHOH.(CHOH) 3 .CO±=r atomot tüntet fel, amely (*) csillaggal van lés, iez a ciklusos alak új aszimmetriás szenes, mint alább részletesen kifejtjük, mindaddig használhatók, amíg ciklusos bemiacetalnalakban vannak jelen és lépnek be 60 a végtermékbe, illetve alkotják a végterméket. Ezek az alacsonyabbrendű redukáló poliszacharid- vagy redukáló oligo-szacharidcukrok glikozidok képzésére alkalmasak és 65 tényleg mono-szacharidek kombinációi vannak bennük a glikozidek szerkezeléhez hasonló alakban és savakkal komponenst alkotó ínono-szacharidekké hidrolizálhatók. így pl. a laktóz galaktozid-glukóíz, a mai- 70 tóz glukozid-glukóz és így tovább. Cukorszerű poli- vagy oligo-szacharidek, számos vegyi •tulajdonság tekintetében, a monoszacharidekhez hasonlók, továbbá abban is, hogy vízben általában nagyon jól old- 75 hatók és édes vagy kellemes az ízük. Másrészt nemeukorszerű vagy magasiabbrendű poli-sz,acharidek, pl. a keményítők és a cellulóz, noha mono-szacharidek kondenzációs termékei, vízben aránylag oldhataí- 80 lanok és attól vegyi tulajdonságaik tekintetében szintén különböznek. E különbségek folytán nem tartoznak a jelen találmány keretébe. Tudvalevő, hogy a moiioszacharidek két 85 csoportra oszlanak, mégpedig áldozókra és ketozokra aszerint, hogy bidroxi-aldehidek, vagypedig hidroxi-ketonok. Azonkívül a molekuláikban jelenlevő szén- vagy oxigénatomok száma szerint is osztályozták őket, 9ü pl. tetrózok, pentózok, hexózok stb. Mivel valamennyi monoszacharid, a két legegyszerűbbet kivéve, egy vagy több aszimmetrikus szénatomot tartalmaz, ennek illetve ezeknek sztereoizomér alakban kell meg- 95 nyilvánulniuk, miáltal nagyszámú cukor lé' tesül, amely cukrok csupán atomelrendezés tekintetében különböznek egymástól, de nem vegyi struktúra és reakció tekintetében., 100 Azt találtuk továbbá, hogy redukáló szacharidek két alakban lehetségesek, amelyeket «- és ß-alakuaknak neveznek. Ez abból a lényből következik, hogy a monoszacharidek nem teljesen a nyitott lánc- 105 alakban léteznek, hanem inkább a ciklusos heiiii-aoetál alakban vagy azzal egyensúlyban. CH2 OH.CH(CHOH) 3 .CHOH megjelölve. Mindenegyes nyitott láncúszacharidnak tehát két izomer ciklusos alak-
