130250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkötvözetek tartós terhelési szilárdságának növelésére

Megjelent 1942. évi oktébter hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 180250. szám XVI/c. osztály. — G. 9318. alapszám1 . Eljárás cinbötvöaíeSjék tarlós terhelési szilárdságának növelésére. Georg von Giesche's -Erben, Breslau. A bejelentés napja: 1941. évi augusztus hó 1. — Németországi elsőbbsége: 1946. évi december hó 20. A találmány eljárás tetszőleges összeté­telű cinkötvözetek tartós terhelési szilárd­ságának a növelésére. Nagy szakítási szilárdságú cinkötvozelek 5 ismeretesek. Valamennyi cinkötvözetnek azonban hátránya, hogy terhelés alatti hosz­szantartó statikai igénybevételnek nem tud­nak ellenállni, mely messze a szakítási szi­lárdság alatt, sőt a nyúlási határ alatt fek-10 szik. így megállapítást nyert, hogy cinkötvö­zetek, melyek a szokásos szakítási vizsgá­latoknál 40 kg/mm2 szilárdságúak, már 1 kg/mm2 terhelés mellett észrevehetően »foly­ni« kezdtek. 15 A cinkötvözeteknek e tartós terhíelési szi­lárdságnak a hiánya számos területen való alkalmazását akadályozta meg, melyen az egyéb tulaj donságai alapjj,án egyébként min­den további nélkül használhattuk volna. 20 Megkísérelték tehát, hogy a cinkötvözetek tartós terhelési szilárdságát litium, magné­zium vagy mangánadalékokkal javítsák. Ezek az adalékok azonban nem alkalmasak mindenféle ötvözetféleségbjez és ezenkívül 25 a hulladékpiacon fennálló nehézségeket to­vább növeljük. A találmány célja olyan eljárásnak a lé­tesítése, mellyel lehetővé válik, hogy tetsző­leges cinkötyöze'tek tartós terhelési szilárd-3a ságát az ötvözet összetételének megváltozta­tása nélkül érjük el. E feladat megoldására a találmány értelmében olyan utat válasz­tottunk, mely az eddig ismertektől alapjá­ban véve eltér. •.....' A találmány értelmében a cinkötvözete- 35 ket olyan hőmérsékleteken vetjük alá hőke­zelésnek, mely valamivel a durvakristályo­sodási körzet alatt fekszik. Ezek a hőmér­sékletek réztartalmú cinkötvözeteknél, pl. a Zn-Cu 4 ötvözetnél, mintegy 370—400 40 C°-nál, alumíniumtartalmú cinkötvözetek-Uál, pl, a Gn—Al 4 vagy Cl—An 10 féleség­nél mintegy 300—350 C°-nál és így lényege­sen alatta vannak a cinkötvözetekhez ed­-dig ajánlott hőmérsékleteknél. 45 Az a jiavaslat, melynek értelmében a cink­ötvözetek hőkezelését oly hőmérsékleten vé­gezzük, mely lényegesen magasabban fek­szik, a cinkötvözeteknél eddig szokásos keze­lési hőmérsékleteknél és nem sokkal a dur- 50 Vakristályosodási körzet alatt fekszik, annál inkább meglepő, mert eddig kifejezetten óvtak attól, hogy effajta hőkezeléseket ilyen magas hőmérsékleten foganatosítsuk. A találmány szerinti eljárás alkalmazó.- 55 sakor ajánlatos, hogy a hőmérséklettel ne közelítsük meg nagyon a durvakristályoso­dási hőmérsékletet, mert különben fenn­áll a veszélye annak, hogy felfelé való cse­kély eltéréseknél, pl. a hőmérsékletet mérő 60 berendezés kis pontatlansága következtében,, a durvakrisitályosodási körzetbe jutunk és akkor durvakristályosj technikailag haszr nálhatatlán anyagot kapunk. Gyakorlatilag tehát célszerű, hogy a hőkezeléshez olyan 65 hőmérsékleteket használjunk, mely mint­egy 10—40 C°-kal a durvakristályosodási körzet alatt fekszik, melyek azonban lé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom