130250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinkötvözetek tartós terhelési szilárdságának növelésére

í í3021ft. nyegesen fölötte fekszenek a cinkötvözetekhez eddig használt hőkezelés hőmérsékleteinek. Az ötvözet hőkezelését már a félterméken 5 még a további feldolgozás előtt foganatosíthatjuk. A találmány különösen előnyös foganatosítási módja értelmében a cinkötvözetekel, mint munkadarabokat, kész állapotban vetjük alá hőkezelésnek. Az összelő hasonlító kísérleteknél ugyanis meglepő módon kitűnt, hogy pl. munkadarabok, melyeket a találmány szerint kezelt lemezekből készítettünk, a szokásos lemezekből készített munkadaraboknál jobbak voltak, 15 azonban lényegesen nagyobb mértékben javultak, ha azokat csupán készremunkált állapotban a találmány szerinti hőkezeléssel dobban kezeltünk. A munkadaraboknak a találmány szerinti 20 hőkezelésével tartás terhelési szilárdságát sokszorosan növeltük anélkül, hogy egyéb szempontból hátrányos adalékot kellett volna hozzáadnunk. A feladat további megoldása, hogy tetszőTM 25 leges cinkötvözet tartós terhelési szilárdságát az ötvözetösszetétel változása nélkül növeljük és melyet a fentebb leírt hőkezeléssel kapcsolatban használhatunk, a taláV mány értelmében abban van, hogy a cink-30 ötvözeteket magas hőmérsékleten és lehetőleg nagy sebességgel gyúrjuk, pl. préseljük. Réztartalmú cinkötvözeteket, célszerűen 320 —380 C° hőmérsékleten és mintegy 6 m/ min. sebességgel préseljük, míg aluminium-35 tartalmú cinkötvözeteket 300—320 C°-on sajtoljuk. E sajtolási hőmérsékleteknek az alkalmazása, tekintettel az eddig használatos alacsonyabban fekvő sajtolási hőmérsékletiekre, a tartós terhelési szilárdságát javító 40 hatása miatt meglepő. A cinkötvözietek tartós terhelési szilárdságát magas sajtolási hőmérséklet és sajtolási sebesség alkalmazásával növelő íeljárást éppen úgy, mint a hő-45 kezelést, tetszőleges cinkötvözieteknél alkalmazhatjuk. Az eljárás, ha önmagában alkalmazzuk, bár maga is lényegesén növieli a tartós terhelési szilárdságot, azonban a hatás növelése végett elő-50 nyösen a hőkezeléssel együtt foganatolsífcjuk. Ez esetben az ötvözeteklet előbb magas hőmérsékleten és nagy sebességgel gyúrjuk, pl. sajtoljuk és azután valamivel a durvakristályosodási körzet alatt fekvő hó-55 mérséklettartományban hőkezeljük. A találmány célszerű további foganatosítási módja cinkötvözetek tartós terhelési szilárdságának a növelésére, melyet célszerűen ugyancsak előzetes hőkezeléssel kapcsolatban illetve hőkezelés és nagy sajtolási 60 nyomások és sajtolási sebességekkel kapcsolatban foganatosítunk, csak réztartalmú cinkötvözetekhez alkalmas. Ez az eljárás lényegileg abban van, hogy a réztar talmű cinkötvözeteket a sajtolás után hidegen, ki- 65 váltképen húzással hidegen alakítjuk. E hidegalakítást célszerűen legalább 15»/o-os húzással végezzük. Ezzel az eljárással is már, ha csak egyedül alkalmazzuk, a réztartalmú cinkötvözelek tartós terhelési szilárdsú- 70 gát lényegesen növeljük anélkül, hogy a?, ötvözet összetételét valamiféle adalékkal változtatnunk kellene. Eddig az volt a vélemény, hogy a cinkötvözetek húzása sajtolás után a tartás ter- 75 helési szilárdság lényeges csökkenését eredményezi. Ez azonban csak alumíniumtartalmú cinkötvözeteknél van így, míg a réztartalmú cinkötvözeteknél a húzás meglepő módon és az eddig érvényes általános sza- go báUyal szemben a tartás terhelési szilárdságra előnyös befolyást gyakorol. A találmány szerinti eljárást tehát előnyösen akként foganatosíthatjuk, hogy réztartalmú cink ötvözeteket előbb sajtolunk gs és azután húzással hidegen alakítjuk, ezután a munkadarabot előnyöisen készremunkált állapotában olyan hőmérsékleten hőkezeljük, mely valamivel a durvakristályosodási körzeten alul fekszik. Az ötvö- 90 aetek sajtolását ekkor megint, hogy a legelőnyösebb eredményeket érjük tel, magas hőmérsékleten és lehetőleg nagy sebességgel végezhetjük. Szabadalmi igénypontok: 95 1. Eljárás cink ötvözetek tartás terhelési szilárdságának a növelésére, melyre jellemző, hogy az; ötvözeteket valamivel a duryakristályosodási körzet alatti hőmérséklettartományban hőkezeljük. 100 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatos! tási módja, melyre jellemző, hogy a cinkötvözetből való munkadarabokat klészremunkált- állapotukban hőkezeljük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás 105 foganatosílási módja, melyre jellemző, hogy a réztaríalmu cinkötvözeteket mintegy 370—400 C° hőmérsékleteken hőkezeljük'. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás 110 foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy alumíniumtartalmú cinkötvözeteket