130090. lajstromszámú szabadalom • Rostanyag és eljárás annak előállítására

2 130090. tok, melyeket alább savaknak fogunk nevezni, ásványi savak, amilyen pl. a kén-, só- vagy salétromsav, bizonyos szerves savak, amilyen pl. az ecetsav, 5 vagy sók, p. o. nátriumbiszulfát, ná-Iriumbiszulfit, vagy .aluminiumszulfát oldataiból állhalnak. E savként haló oldatok hozzáadásával nem a nyersanyagnak kisebb-naio gyobb mérvű feloldását akarjuk elérni, mint az eddig szokásos kémiai kezelésekkel, amelyeknél a növényi nyersanyag lignin-tartalmú alkatrészeinek feloldása voll a cél, hogy ezáltal az 15 anyag rostjai szélválasztassanak, vagy ez legalább is niegkönnyíllessék. Eddig általában azl tartották, hogy roslanyagnak lignocel 1 nloza-larlahni'i anyagokból való előállílásánál olyan kémiai sze-20 rekel kell alkalmazni, amelyek oldőlag halnak a nyersanyag lignin-alkatrészeire. A fel lakul új eljárásnál nem alkalmazunk ily halású vegyszerekel. hanem olyan szereket, amelyek inkább 25 és elsősorban a nyersanyag hemicelluloza-alkairészeirc képesek halni. Meglepő módon azt találtuk, hogy magasabb hőmérsékletnél ezek az anyagok nagymértékben megkönnyítik a főleg1 30 szalma és efféle, számba vehetően el nem fásult növényi anyagokból, valamint lűlevelű és lombos fákból való roslanyag mechanikai feldolgozását. Hogy a szükséges vegyszer-mennyiség 35 aránylag csekély, lalán annak tulajdonítható, hogy az említett hidrolizáló hatás a héj állományokra szorítkozik, amelyek a rostok között és a rostokon belül összetartó hatásúak és az 40 összes faanyagnak csak egy kis részét képviselik. Azt Lalálluk, hogy a rostos-nyersanyag kihozalal, ha az új eljárás szerint dolgozunk, majdnem ugyanakkora, 45 mint amilyet magas hőmérsékletű mechanikai roslbontássaJ, kémiai kezelés nélkül kapunk, amikor bizonyos súlycsökkenés áll be a vízben oldható alkatrészek kioldása kövclkezlében. így 50 azután nem leheléit biztosan megállapítani, vájjon a találmány szerinti kémiai kezelés íetlárólag hatott-e a növényi anyagra. Ezért feltételezhető, hogy a sav ha-55 tása a rostanyag héjállományára az új eljárás szerint használt savak töménysége és korlátolt mennyisége mellett nem ugyanolyan hidrolizáló hatású, mint hogyha nagy töménységű savat használnánk és a növényi anyag hemicelluloza és celhdoza alkatrészei oldható cukrokká hiűrolizállatnának. Ha nem ez az eset áll fenn, feltehető, hogy a sav peplizáló halású a növényi nyersanyagban levő koiloidálloniányokra, amelyek a sejtnövekedés közben a léből a kezdetben képződöli ceílulozarosivázból abszorbeállallak, amikor ez a váz elfásul. Minthogy az is kitűnt, hogy az új eljárás szerinti savanyú kezelés fiatalabb, nem anynyira elfásull növényi részek roslbontásánál erőleljesebb behalású, ez a körülmény is a fenti feltevést igazolni látszik. A találmány azonban semmiképen sincs ehhez a magyarázathoz, kötve. A találmánybeli kombinál I saves magashőmérséklelű kezelés kémiai hatásai lényegben a hemieelluloza-alkalrészekre, vagy fő!eg a kiindulási anyagok penlozánjaira gyakorolt enyhe hidrolizáló hatás jellemzi. Az új eljárás célszerűen közönséges, folytonos ülemű.pl.a 21 15851. sz. amerikai szabadalmi leírás szerinti rendszerű, magas hőmérsékletű roslbonlóban foganatosítható, amelynek folytonos elelőbenendezése, előhevílője, tárcsás finomítója és kiürílőberendezése van. Az elelőberendezés dugat lyús-szerkezelből, vagy száll ílóesavarból állhat, mely a szeletekre, vagy szecskára felaprított nyersanyagot gőzálló dugasz alakjában, aránylag szűk dugaszképző csőben a rostbontó előhevílőjébe nyomja, mely rendszerint 7 10 kg/cm- gőznyomás alatt áll. Ha a kezelőfolyadékot a nyersanyaggal együtt vezetjük; be, akkor azl alkalmas módon, az elefőberendezésben levő anyag( 1 ugaszban uralkodó magas nyomás felhasználásával osztjuk el. A beadagolt oldal mennyisége nem nagyobb, mint amennyit a nyersanyag teljesen abszorbeálni tud; ez ugyanis kezelés után nem tűnik nedvesebbnek, mint hogyha közönséges faforgácsot, vagy faszeleieket, vagy felaprított szalmát vízbe merítünk, vagy bepermelezünk és a fölös folyadékot folyni hagyjuk. A fentemlített dugattyús szerkezet, vagy szállítócsavar használatánál az esetleges egész fölös savoldat kisajtoló-