130090. lajstromszámú szabadalom • Rostanyag és eljárás annak előállítására

130090. 3 clik a nyersanyagból. Ezt a folyadékot össze kell gyűjteni és újabb nyersanyag benedvesítesére visszavezetni. " ' A nyersanyag tehát, amikor azt a 5 zárt rostbontó rendszerbe bevezetjük, lényegileg száraz állapotban van. Ha azután az anyag a dugaszképző csövön áthaladt, a mechanikai nyomás megszűnésével megduzzad. A gőz ek-10 kor a kiterjeszkedő roslanyag pórusaiba haLol, ami az anyag és a kezelőfolyadék gyors ielhevuíésél vonja maga után. A nyersanyag és az abban abszor-15 beált kezel őf oly adák. azután a zárt rostbontó rendszerbe beépített, tárcsás finomítóba kerül, amelyben a mechanikai rostbontás végbe megy, miután az anyag lényegileg lel ve tie a környező 2o gőz hőmérsékletét. A kész anyag azután kiürül a szabadba és szükség szerint még további kezelés, pl. mosás, őrlés; szűrés slb. alá kerül, ezután pedig lemezekké, pa-25 pirossá, slb.-vé alakítjuk. Ámbár igen jó eredményeket értünk el, amikor az új eljárást "a fent leírt szerkezetű rostbontó berend ezésben hajtottuk végro, más berendezéseket is 30 felhasználhatunk. így pl. a tárcsás finomítót verő-malom rendszerű rostbontóval is helyettesíthetjük. A kémiai oldatot, pl. higítotl kénsavat, különféle módon juttatjuk a rost-35 anyagba. így a nyersanyagot eleve telíthetjük a kémiai oldattal, vagy ez oldatot finom eső-permet alakjában szórhatjuk a rostanyagra, mielőtt az a rostbontóba kerülne. Az oldatot a rosl-40 bonlóba is beszivattyúzhatjuk, amikor az anyag azzal átitatódik, miután már bevezettetett a roslbontóba. Az oldat töménységét aszerint az eljárás szerint szabjuk meg, amelyet a bevezetéshez 45 választottunk. Fontos, hogy az oldat lehetőség szerint egyenletesen legyen a rostanyagban elosztva. Ha ásványi savat használunk, csak kis mennyiségre van, a kezelt növényi 50 anyag mennyiségéhez viszonyítva, szükség. lg\r

pl. könnyen megőrölhető szalmaanyag előállításához 0,5—1 súlyszázalék tömény kénsavra van szükség a száraznak feltételezett szalma mennyi-55 ségére vonatkoztatva, ámbár már 0,2°/c savval is számbajövő hatást lehet elérni. 1—3°/o savhozzáadással, olvan anyagot lehet előállítani, amely csak jelentéktelen utólagos őrlés után, vagy anélkül is papiros vagy karton előál- 60 lítására felhasználható. Üzemtechnikai szempontból célszerű a higítotl savai, közvetlenül a rostbontó etelőberendezése előtt hozzáadni a szalmához, A higítási fokot úgy kell alkalmaznunk 65 hogy a kezelendő nyersanyag természetes nedvességtartalma, a lecsapódott gő.í, slb. és a hozzáadott oldal menynyiség ne legyen kevesebb 216 liternél szárazanyag lonnájánként és ne ha- 70 ladja meg szárazanyagtonnánként a 2000 litert, amikor a nyersanyag mechanikai kezelés alá kerül. Az össznedvesség-tarlalom legalkalmasabb menynyisé'ge 500—1500 1. A roslanyag súly- 75 egységére számított savmennyíség változtatásával azonban a meglágyulás és a fibrillálás foka és az ezzel összefüggő őrölhelőség tág halárok között változtatható. 80 Az alábbi összeállítás mulatja, hogy miként változik a kapott anyag viszkozitása különböző savadalékok melletíA mégpedig bíizaszalmának 8 kg/cm2

gőznyomás 'melletti szétbontásánál. 85 ivénsav 0% viszkozitás 23,1 mp. „ 0,2 „ „ 32,0,, ., 1,0,, 1,5 „ „ 110,0 „ go „ 2,0 „ HO „ 4,0 „ „ 5400,0,, Ezeket az 'eredményieket tonnánkénti 95 1420 liter víz nedvességmennyiség mellett száraznak feltételezett szalmánál kapjuk. A viszkozitást 10 liter 1,3<>.'O-O.S anyagíe'iszapolás víztelenítési idejének 20 cm átmérőjű szilán 100 cm vízoszlopnyoműs mcllLelU 100 megmérésével .állapítottuk meg. Ha tehát a nyersanyag és a savóidat keverékének pH-értéke 2—3,5, akkor minden további kezelés nélkül vagy legfeljebb hollandiban való csekély ulánőrlés után, 105 olyan anyagot kapunk, amely likacsos rostlemezek előállítására felhasználható, amelyek hengerszárítón megszárítaiidók. Ha viszont magas hőmérsékletű isziatma-rostbontást végzünk sav felhasználása nélkül, az 110 anyagot igen erőteljesen kell ulánaőrölni, hogy a rostok kellő nemezek'} képességet vegyenek fel, úgyhogy azulán az ilyen li-