129894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcs- főkép kajszibarack-aszalvány előállítására

Megjelent 1942. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI f^HBB, SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADALMI LEÍRÁS 129894. szám. IV/e osztály. — C. 55U1. alapszám. Eljárás gyümölcs- főkép kJajszibiariacfeHasxalvány előállítására. Csiba Lajos oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja: 1941. évi április hó 29. 18^20% szárazanyag tartalommal. A kajszibarack-félék viszont, érett állapotban, általában is, különösen pedig nedves évjáratban fokozottan laza szövetűek és szárazanyagtartalmuk mindössze 8—14<>/o körül 40 van. Ennek megfelelően az érett besztercei szilvából kapotl aszalvány, az eredeti súlynak 30—33%-át Leszi ki, míg kajszibarack esetén csupán 10—15°/o^ot. A találmány szerinti eljárás laza szövetű 45 gyümölcsöknek, elsősorban a hazai termésű kajszibaracknak aszalással végzett olyan feldolgozására irányul, amelynek eredmények ép jó minőségű, külsejében is tetszetös, a kaliforniaihoz hasonló értékű aszal- 50 ványok állíthatók elő. Az eljárásnak az a lényege, hogy a hazai kajszibarack, ill. általában a laaaszövetű gyümölcsök hiányzó szárazanyag-tartalmát kiegészítjük olykép, hogy a laza szöveteknek az aszalás 55 folytán egyébként elkerülhetetlen összeesése ne következzék be. A szárazanyag százalékos megnövelését, ill. a hiány pótlását a legcélszerűbben úgy eszközölhetjük, hogy a gyümölcs szövetébe, a víz helyébe cukrol, 60 pl. saccharózt vagy glukózt, vagy a kettő elegyét visszük be. A gyakorlati kivitelben ajánlatos a gyümölcsöt, pl. a kettőbe vagy több darabba vágott kimagozott barackot, előbb gőz- vagy meleg légárammal 65 felületesen megszárítani, és híg, mintegy 2—30/o-os nátriumbiszulfit fürdőbe vagy kénessav híg oldatába mártani. Az innen kiemelt gyümölcsöt 30—60° körüli hőmérsékleten oly mérvű előszárításnalc vetjük 70 A gyümölcsök, romlandóságuk miatt, konzerválás nélkül csak korlátozott ideig tarthatók el,. A legelterjedtebb konzerválási mód: a befőzés tetszetős és zamatos 5 készítményt ad, azonban, minthogy fémdobozok, vagy üvegedények felhasználását kívánja meg, viszonylag költséges. Az aszalásnak nevezeti konzerválási művelet lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, azonban 10 nálunk elterjed lebben csupán a szilvaféléket aszalják, míg a kiválóan zamalos kajszibarackból csak elvétve készítenek aszalványt. A hazai kajszibarackból a szokásos aszalási módszerekkel előállítani meg-15 kísérelt aszalvány ugyanis nem tetszetős külsejű és minőségileg is gyenge, úgyhogy a kaliforniai aszalványt meg sem közelíti. A hazai kajszibarack ugyanis aszaláskor »üres« terméket ad, amely nyersen túlsá-20 gosan savanyú és már ezért sem élvezhető, kompóttá megfőzve pedig a vizet rosszul veszi fel, kevéssé duzzad és külső megjelenésében nem tetszetős. E hibák a hazai kajszibarack-fajták minőségéből és 25 nem az aszalás szokásos módjából adódnak, mert pl,, az azonos módszerekkel feldolgozott szilvaéflék kifogástalan aszalványt szolgáltatnak. Az említett gyümölcsféleségekből előállítható aszalványok közötti je-30 l;entős minőségi különbségek nyilván e gyümölcsfajták eltérő anyagi minőségéből, ill. összetételéből, továbbá ugyancsak eltérő szöveti szerkezetéből erednek. A szilvafélék ugyanis, különösen a kék szilvák (besztercei, besztercei muskotály) tömött szövetűek,