129857. lajstromszámú szabadalom • Szabászati eljárás és hozzávaló eszköz

Megjelent 1942. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEI RAS 129857. szám. I/íi. oszlály. — S. 13781. alapszám. Szuhászaíi eljárás és hozzávaló eszköz. Szahó A. Ernő szabómester, Budapest. V bejelentés napja: 1939. évi március hó 20. A találmány szabásza ti eljárás, eis őiorban férfikahátokhoz. Az állandó, hagyományos férfiruházat szabásában nem a divat, hanem inkább a gyakorlatiasság, a kénye-5 lem iés egyúttal .a tetszetősség az irányadó törekvés. Azonban mindezekhez az volna szükséges, hogy a szabászat a tökéletes testismereten alapuljon. Ebből a szempontból az eddigi szabászati eljárások 10 vagy meglehetősen tökéletlenek vagy aránylag igen bonyolultak voltak és az utóbbi bonyolult módszerek sem hozták meg a kívánt eredményt. A szokásos szabászat tökéletlenségének fő oka az volt, 15 hogy noha a valóságban nincs két egyforma test, anatómiáikig helyes megállapítások híján kénytelenek voltak a méretarányok tekintetében idealizált (esttípust feltételezni ós a méretvétel adatait a mé-20 retarányok tekintetében ennek az idealizált testtípusnak arányaival egészítették ki. Ezeket a méreteket a szabásmintán oly bizonytalan módszerekkel állították öszsze, hogy a kiszabott darab az illető egyén 25 tényleges testalakulatának, illetve sajátos testtartásának meg nem feleiő, ugyancsak bizonytalan alakot kapott. Rilka eset a minden tekintetben szabványos, részarányos test-alakulat, inkább majdnem mindegyik 30 egyén testalakulata többé-kevésbbé valamely alábbi ismeretes csoportba tartozik: a) szabványos test b) hosszú törzs c) rövid törzs 35 d) magas váll e) lejtős váll f) kétféle váll g) hajlott testtartás h) feszes testtartás i) beesett derék 40 j) hasas test k) csúcsos hasú test 1) erősen karcsú Lest. Hangsúlyozandó azonban, hogy ezek az esetek számtalan különböző kombináció- 45 ban fordulnak elő, vagyis igen nagy az olyan egyének száma, akik a fenli csoportok közül esetleg öt vagy hat csoportba is tartoznak. Ezeket a kisebb-nagyobb mértékű elváltozásokat és azok kombinációit 50 kellően fel nem ismerve, az eddigi szabászali rendszerek nagyon is a próbákra voltak utalva és ennek ellenére sem vezettek tökéletes eredményre. A találmány azon a felismerésen alap- 55 szik, hogy helyes szabászati eljárásokhoz csak úgy tudunk jutni, ha: I. meg tudjuk állapítani a törzstartás pontos mértékét, melyre eddig semmi megbízható módszer nem volt és amely 60 egyénenként nagyon változó, Annak eredményét a szabásmintán úgy érvényesítjük, hogy az a vállaknak és karoknak mértékvétel és próba közben is előforduló önkénytelen mozgásától független legyen és 65 így az alább leírt módon a kiszabandó darab számára határozott és biztos alapot nyújtson. A törzstartás lem érésére a helyes összefüggés céljából, mindenekelőtt