129845. lajstromszámú szabadalom • Légjármű nagy magasságban való röpüléshez belső túlnyomás alá helyezendő utastérrel

Megjelent 1942. évi július hó 1-én. ÜAUÍA.K KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 12984S. szám. V/h. osztály. — J. 4415. alapszám. Légjárniű nagy magasságban való röpüléshez, belső túlnyomás alá helyezendő utastérrel. Junkers Flugzeug- und Motorenwerke Aktiengesellschaft, Dessau. A bejelentés napja: 1941. évi október hó 24. — Németországi elsőbbsége: 1940. évi október hó 25. A találmány légjármű nagy magasságokban való repüléshez belső túlnyomás alá helyezendő utastérrel. Ismeretes, hogy effajta magassági kamrákat avégett használ-5 nak, hogy a talajon vagy csekély magasságban uralkodó külső légköri feltételekéit a légijármű utasai részére nagy magasságokban való repülésnél is fenntartsák. Ismeretes továbbá, hogy az effajta nyomó.-10 légkamrákat oly membránfelületekből szerkesztik, melyeket a belső túlnyomással való terheléskor a héjazat síkjában ható erők vesznek igénybe, úgyhogy e falak hajlítási igénybevételnek nincsenek ki-15 téve. E rendszabály folytán a falak különösen vékonyak és ennek megfelelően könnyűek lehetnek. A falak igénybevétele akkor legelőnyösebb, ha a nyomólégkamrát üreges gömbként alakítjuk ki, miként 20 ezt magassági ballonok gondoláinál alkalmazzák. Ebben a különleges esetbien, amikor a membránfelületnek valamennyi irányban azonos görbületi sugara van, a falban a legkisebb igénybevételek lépnek 25 fel. Mivel a gömbalaknak azonban igen nagy a légellenállása, mely azt gyors légijárművek hasznos terére alkalmatlanná teszi, a légijárművek magassági kamráit a homlokellenállás csökkentése végett a re-30 pülés irányában nyújtott nyomótestként alakítják ki. Általában az effajta nyomótesteket is csupa memhránfelületekből, pl. homlokoldalain félgömbökkel lezárt körhengerköpennyel alakíthatjuk ki avégett, 35 hogy a hajlításmentes falak folytán súlyt takarítsunk meg. A súlyban elérhető megtakarítás előnyével szemben azonban az a hátrány áll, hogy a csupa membránMüleltel körülvett tér keresztmetszete, a hasznos teher, kiváltképen az utasok elhelye- 40 zéséhez nem jól használható! ki. A keresztmetszet rossz kihasználása folytán ugyanis a kamra külső méreteit meghatározott hasznos teher felvételére a feltétlenül szükségesnél nagyobbra kell méreteznünk, ügy- 45 hogy a falak súlya és egyidejűleg azok súrlódó felülete is növekszik, mely felület a mai sebességeknél a légijármű össaes légellenállásának nagyrészét alkotjía. Az előnyös keresztmetszetkihasználás és a meg- 50 felelő felületcsökkentés tekintetbevételével ezért oly légkamrákat használnak, melyeknek keresztmetszete csupán az elhelyezendő hasznos teherhez idomul anélkül, hogy a kamrák határfelületeiben fellépő hajlítási 55 igénybevételek folytán előálló súlynövekedésre tekintettel volnának. A találmány értelmében a nyomókamrák köpenyfelületei membránfelületekből és hajlítással szemben ellenálló falrészlek- 60 bői vannak összetéve. E rendszabálynak alapja az a felismerés, ^hogy jól kihasználható keresztmetszetű nyomókamrák köpenyfelületei is nagyrészt membránfelületekként alakíthatók ki anélkül, hogy az ösZ- 65 felületet növelnők és ezzel különösen könynyű nyomókamrákat érünk el lehető legcsekélyebb súrlódó felületekkel. A találmány különösen előnyös kiviteli alakja értelmében a nyomóteret csupán 70