129627. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

129627. 3 a kapcsolócsőnek alsó (7) részét kibő­vítjük és a (9) pecek (.10) részét véko­nyítjuk. Más esetekben elegendő, ha a meg­felelő rendszabályokat vagy csak az (5) 5 csőnél vagy csak a (9) peceknél alkalmaz­zuk. Gyengébb áramok okozta fényíveket az erős áramok okozta fényívek oltására szánt helyek nem oltják el. Az ilyen fény­ívek csupán a csőkontaklus további elmoz-10 dulásakor, a gyenge áramok okozta fény­ívek eloltására szánt helyen, nevezetesen a nagyobb álmcrőjű (11) pecekrész és a (12) csőrész között szűnnek meg. Itt erő­teljesebb oltó hatást érünk el azzal, hogy 15 a (11) és (12) részek közötti hézagot lehe­tőleg szűkre méretezzük. Az oltó hálás to­vábbi tökéletesítését és a leégésnek a fel­tétlenül szükséges mértékre való korláto­zását azzal érhetjük el, hogy a (7) és (10), 20 illetőleg (11) és (12) fairészeket különböző mechanikai tulajdonságú és különböző el­gázosodási képességű anyagokból készítjük. Különösen előnyös, ha a kapcsolócsőnek (7) és (12) részeit oly anyagokból készítjük, 25 melyekből gázok nem fejlődnek és melyek nem is égnek le, míg a íöllőpeoeknek (10) és (11) részeit gázokat szolgáltató, tehát az üzemben elfogyó anyagokból állítjuk elő. Emellett előnyös,, ha a (11) pecekrész erő-30 sen gázfejlesztő anyagból, a (10) pecekrész pedig nagyobb mechanikai szilárdságú, de viszonylag kisebb gázfejlesztőképességű anyagból készül. A 3. ábra olyan megoldást mutat, mely-35 nél a leégés befolyásolására a (2) kontak­tust és a (9) töltőrészt külön-külön mozgat­juk. Ez az ábra nagy teljesítményű kap­csolót tüntet lel, melynél egymással sorba kapcsolt kitöltött kapcsolási hely és ieve-40 gőben fekvő szétválasztási hely működik együtt. A kitöltött kapcsolási helyet az (5) kapcsolócsőnek szétváló (1) és (2) kon­taktusai, az utána tolt (9) kitöltő pecek és a kontaktustérnek nyomásálló (2Ü) fala al-45 kolják. Az (5) kapcsolócső és a (9) töltő­rész gázokat fejlesztő anyagokból vannak. A (2) kapcsolópecket a (21) tengely a szi­getelő (22) karral, a (9) tőltőpecket pe­dig a (23) tengely a szigetelő (24) karral 50 hajtja. A töltőpeoeknek (25) toldata van, mely maga alkotja az elválasztó kapcso­lópecket, úgyhogy a kitöltő mozgással egy­idejűleg levegőben fekvő szétválasztási pá­lya is képződik. Az. elválasztó kapcsolói 55 (26) ellenkontaktusa a (27) szigetelőhözerőV-síLett. A (2) kapcsolópecek és a (9) töltő­peoek (egymással a (21) és (23) tengelyeken át kapcsolatban állnak, úgy azonban, hogy a két rész bizonyos mértékben egymástól függetlenül mozoghat. Az ehhez szükséges 60 rugalmas közbenső elemekel, vagy a (21) és (23) tengelyeket egymással kapcsoló ru­dazatba iktathatjuk, vagypedig a töltőpec­ken vagy a kapcsolópecken rendezhetjük el. Az ábrán az utóbbi elrendezést szemlél- 65 tettük, mert ezzel elérjük, különösen erős áramok kikapcsolásánál, a fényív legrövi­debb időtartamát. A (22) kar a (28) ve­zetőhüvellyel kapcsolatos, melyben a kap­csolópecek mozgathalóian elrendezett. A 70 kapcsolópecken levő (29) tárcsát a (30) rúgó a vezetőhüvelynek (31) menesztöjéhez szo­rítja. Üres kapcsolásoknál és gyengébb áramok kikapcsolása esetében a (22) kar a (2) kap- 75 csolópeckiet az (5) kapcsolócsőből kényszer­menetűén kitolja. A (23) tengellyel hajtott (9) töltőpeoek a (2) kapcsolópecket kis távol­sággal követi. Erős áramok esetében a gáz­nyomás a kontaktustérben fokozódik, úgy- 80 hogy a (2) kapcsolópecek a (30) rúgó ere­jével szemben járulékosan gyorsul és a (29) tárcsa a (31) meneszlőről felemelke­dik. Emellett a (2) kapcsolópecek végső helyzetét eléri, mielőtt még a hajtószer- 85 kezet mozgását elvégezte volna. A kapcsoló­pecek sebességnövekedése következtében a töltőpeoek és a kapcsolópecek közötti tá­volság aiövekszik, úgyhogy a leégés cse­kély mértékű marad. Ezenfelül a kap- 90 csolópeoek az (1) ellenkontaktustól a fény­ív eloltásához szükséges távolságra gyor­sabban távolodik el, úgyhogy a fényív el­alvása is rövidebb idő alatt következik be. A (2)' és (14), illetőleg (25) és (20) részek 95 közötti vezető összeköttetést áramvezető szalagok hozzák létre, melyeket a (32) és (33) csuklók vezetnek. A hajtómű részeinek az igen forrón ki­lépő kapcsolási gázoktól való megvédésére 10 ° ezeket a részeket a (34) tömítéssel elzárt (35) térben helyezzük el. A gázok a hajtó­szerkezetet befogadó tér körül áramlanak és hőenergiájukat, valamint mechanikai! energiájukat hűtőknek és hangtompítóknak 105 adhatják át. A kapcsolási gázokat a levegőben fekvő elválasztási helytől a (36) labirintus tömítés tartja távol, mely célszerűen lehetőleg hosszú és melynek labirinlusgyűrűi közül no a (9, 25) pecek előremozgása folyamán min­dig több és több lép működésbe. A 4. ábrán látható megoldás a leégést

Next

/
Oldalképek
Tartalom