129627. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

4 129627. a nyomóközeg elokiömlésével csökkenti; az előkiömlés azonban itt nem a kapcsolási úttól, hanem a nyomástol függően indul meg. Evégből az (5) kapcsolócső felső vé-5 gén a (40) szelepet alkalmazzuk, melyet a rúgőnyomás tart zártan. A (41) rugók úgy méretezettek, hogy a szelep nyílik, ha a kapcsolóműben a fényív eloltására szükséges túlnyomás uralkodik. 10 Az ábrázolt bekapcsolt helyzetben az áram a (2) kapcsolópecekből a helytálló (1) kontaktusba megy át, mely a (4) áramhozzávezetéssel összekötött. A kikapcsolásnál a (2) kapcsolórész felfelé mozog és 15 ezáltal a kontaktusfelületek közölt képződő fényívet az (5) kapcsolócsőbe behúzza, amikoris a fényív a (9) töltőrész hatása alatt az említett részeknek gázokat leadó falaihoz szorul. Az ilymődon fejlesztett gázok 20 vagy gőzök a nyomást olyan nagyság eléréséig fokozzák, melynél a (40) szelep önműködően nyílik. Ekkor az összegyűlt gázok kiáramolhalnak és emellett a megszakítási fényivel eloltják. Az oltóközeg ki-25 áramlásának kezdete tehát a kapcsolótérben uralkodó nyomástól függ, úgyhogy mindig a legkedvezőbb áramlási és expanzióviszonyokai kapjuk és az (5) és (9) szigetelő részek leégése lehetőleg csekély. 30 Mint a 4. ábrából látható, a gázfejlesztőszerkezet olyan elrendezésű, hogy a fényív eloltását maga is támogatja, éspedig elsősorban azzal, hogy a fényív a gázfejlesztőszerkezetben kellő hosszon szűk résbe hú-35 zúdik be. Az (5) és (9) résziek közötti hézag kellő méretezésével a gázfejlesztés kívánt fokát beállíthatjuk, mert a gyűrűalakú hézag bősége szabja meg a fényívenergiának a gázfejlődésre gyakorolt hatását. Ha 40 ugyanis a hézagot viszonylag szűkre készítjük, akkor a fényívenergia nagy, sok gáz képződik és ez a fényív eloltásai, különösen gyengébb áramoknál is, kedvezően befolyásolja. Ha viszont a hézag bővebb, 45 akkor kevesebb gáz fejlődik és a hézagban levő levegő erősebben felmelegszik. A kapcsolótér falainak elhasználódása emellett kisebb. A (2) kapcsolőpecken célszerűen ütkö-50 zőt vagy máseffélét alkalmazunk, abból a célból, hogy a kapcsolórész meghatározott kikapcsolási út leírása után a (40) szelepet önműködően nyissa. Ezzel egyrészt azt biztosítjuk, hogy a szelep üzemzavara 55 esetében is a gázok kiáramolnak és az áram megszakad, másrészt a szelep hoszszabb nyitási időtartamát érjük el, mely a gázoknak a kapcsoló belsejéből valói teljes eltávozását megkönnyíti. Addig is mehetünk, hogy a szelepet a kapcsoló teljes 60 nyitási időtartama alatt nyitva tartjuk és csupán a kapcsoló záródásakor zárjuk. Míg a 4. ábra szerinti kapcsolónál a (40) szelep arra való, hogy az oltóközeg normális áramlási folyamatát megindítsa, addig az 65 5. és 6. ábrákon olyan megoldást láthatunk, melynek hasonló szelepelrendezése van, ez azonban csupán a nyomás korlátozásának járulékos eszköze, mellyel a leégést csökkentjük és a kapcsoló részeit tehermen- 70 tesítjük. Míg az oltógáz normális áramlását a kapcsoló pecek nek a kapcsolócsőből való kihúzódása indítja meg, addig a szelepek úgy méretezettek, hogy csak az üzemi nyomást meghaladó nyomásra lép- 75 nek működésbe és ezulán gvakorlalilag a megszakítandó áram fél periódusának megfelelő idő alatt, a nyitási nyomás beállta után, tehát hirtelen, nagy kiáramlási keresztinelszeleket lesznek szabaddá. Ezzel K0 a kapcsoló áramhatárát igen jelentékeny mértékben fokozhatjuk, mivel veszélyesen emelkedő nyomásokai oly gyorsan vezetünk cl, hogy a kapcsolócső megrepedésének veszélyétől nem kell lartanunk és a 85 szigetelő részek leégése nagy mértékben csökken. Ez a megoldás továbbá a fényív eloltását magát is támogatja, mert az ionizált gázoknak hirtelen és erélyes eltávolítása járulékos ollóhalásL idéz elő, úgyhogy 90 a kapcsoló akkora áramokat is megszakít, melyek számára a kapcsolócső, magában véve már nem volna alkalmas. Különösen célszerű, ha a nyomástebermentesítő szerkezet indílónyomását olyan 95 értékre állítjuk be, mely a kontaktusok szétválását fél hullámmal követően a kapcsoló maximális áramának körülbelül 30— ^Oo/o-át kitevő áramértéknél lép fel. Ennek az az előnye, hogy a maximális áram 100 esetében a nyomás tehermen lesí léséig eltelő idő feltétlenül kisebb, mint két félhullám. A kapcsolócső terhelését, az oltási időt és a szigetelő részek leégését így megbatározott és egyértelműen definiált ér- 105 tékre korlátozzuk és ez különösen azért fontos, mert a nyomás a kapcsolótérben a fényív idolarlamának négyzetével növekszik. Az 5. ábrán látható kapcsolónak gázo- 110 kai leadó anyagokból való (5) szigetelőcsöve, helytálló (1) kontaktusa és mozgatható (2) kapcsolópecke van, melynek végéhez a szigetelő (9) töltődarab csatlako-