129627. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

2 129«27. csolhatunk. Ugyanilyen hatásúak olyan szabályozó berendezések is, melyek a gázfejlődést nagyobb áramerősségek esetében csökkentik, vagypedig mágneses fúvószer-5 kezetek, melyeknek mezeje a kapcsolócsövön áthatol. A mellékelt rajz a találmány szerinti megszakító példaképem foganatosítás! alakjait szemlélteti. Az 10 1—5. ábrák csőalakú kapcsolóknak különböző megoldásait vázlatos hosszmetszetben mutatják. A 6. ábra az 5. ábrához tartozó részletrajz; nagyobb léptékben. A 15 7—9. ábrákon további kapcsolőmegoldásokat tüntettünk fel. A 10. ábra a 9. ábrán látható kapcsolói működtetését magyarázó diagramm. A 11. és 12. ábrákon a kapcsoló további 20 foganatosílási alakjait szemléltettük; a 13. ábra a 12. ábrához tartozó függőleges metszet. A 11. és 15. ábrákon különleges oltószerkeze t hossz- és vízszintes metszete látható; a 25 16. ábra ugyanezt az oltószerkezetet kisebb léptékben szemlél leli. A 17. ábra végül olyan kapcsolót mulat, melynek két együttműködő megszakítás! helye van. 30 Az 1. ábrán láthaló kapcsolónál a fényív az (5) kapcsolócsőben az (1) és (2) kontaktusok között képződik. A kapcsolóteret a mozgó (2) kapcsolórésszel összekötött (9) szigetelő löltőrész annyira szűkíti, hogy 35 a fényív az (5) és (9) részek közötti szűk gyűrűs térben égni kényszerül. A fényív égése alatt képződő gázok lehetőleg csekély töredék kivételével, mely a (2) kontaktus és az (5) cső közötti, a mozgást 40 lehetővé tevő hézagon át távozik, a (8) térben gyűlnek össze, melyet a (20) tok zár körül. A (4) és (14) a csak vázlatosan megrajzolt áramvezetékek. A kapcsolócső valamely meghatározott (3) ponttól kezdve 45 folytonos vagy lépcsőzetes átmenetben bővül. Amint a (2) kontaktus vége a (3) helyen túlhalad, a gázok kiáramlása megindul és az (5) és (9) részek közé beszorítva égő fényív hatásos fúvatása megkezdődik. 50 Az (5) cső bővítésével tehát elérjük, hogy valamely meghatározott kapcsolási út elvégzése után az olló gázok előkiömlése következik be. Ennek folytán a nyomás, melyben a fényív ég, csökken és így a 55 fényív munkája is kisebbedik. A szigetelő részek leégése tehát a nyomógáz fejlesztéséhez szükséges mértékre korlátozódik. Ezt a hatást még az is fokozza, hogy a gázok előkiömlése következtében a fényív korábban alszik el, mint ha a fúvatás csak ak- 60 kor kezdődnék meg, amikor a kapcsolópecek az (5) csőből kilépni kezd. Az (5) kapcsolócső felső része gázokat nagyobb mértékben fejlesztő anyagokból készülhet, mert erős áramok okozta fényívek rend- 65 szerint már az előkiömlés hatása alatt kialszanak, úgyhogy az ilyen fényív a falak felső részével csak ^evéssé érintkezik. A fokozott elgázosítás tehát nem hozhatja magával nem kívánatos nagyságú nyoma- 70 sok felléptét. Kisebb áramerősségek okozta fényíveknél, melyeket az előkiömlés esetleg nem olt el, a járulékos elgázosítás; az oltási képességet lényegesen növeli. Ahelyett, hogy a kapcsolóművet az 1. áb- 75 rán láthaló módon egész kerületén kibővítenénk, az előkiömlés elérésére egyes, az (5) kapcsolócső vagy a (2) kapcsolórész kerületére elosztott rovátkákat vagy csatornákat alkalmazhatunk, vagypedig a (2) 80 kapcsolőrészt alsó részében vékonyíthatjuk. A kapcsolócsövek és a (öltőpeckek előállítására különösen olyan műgyanták alkalmasak, melyek aminoplasztok vagy 85 karhamidgyanták néven ismeretesek és melyek előállítása úgy történik, hogy karbamidot, illetőleg liokarbamidot formaldehiddel kondenzálunk. Ezekhez az anyagokhoz mechanikai szilárdságuk növelé- 90 sere a célnak megfelelő töltőanyagokat adhatunk. A szigetelő részek szerkezetét részletesebben a 118057. lajslromszámú szabad a Ima m ismer le I i. A 2. ábra gyűrűteres kapcsoló kapcso- 95 lási helyzetét mutálja, mely a szigetelő részek leégésének csökkentésére különleges kialakítású. A tulipánalakú (1) kontaktus az (5) kapcsolócsővel elzárt (8) gáztérben van. A mozgó (2) kontaktus csőalakú. A 100 kapcsolócsövet a helytálló (9) löltőrész szűkíti. A kontaktusok szélválása utájn a fényív a (2) csőkontaklus és a (6) leégő gyűrű között képződik. Nagy áramerősségek esetében a fényív nagy energialeadás foly- 105 tán viszonylag gyorsan alszik el, pl. mi» előtt a (2) csőkontaktus az (5) cső hoszszának felén végigment: volna. Ezért mind az (5) csőnek, mind a (9) peceknek alsó, tehát a hőigényhevéletnek legjobban ki- no tett résziét különösen erős áramok okozta fényívek oltására alkalmasan szerkesztjük. A gázképződés és a leégés csökkentésére