129627. lajstromszámú szabadalom • Villamos árammegszakító

ent 1942. évi május hó 15-én. HAGYAR ÍIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129627. szám. VH/g. osztály. — S. 16539. alapszám. Villamos árammeoszakító. Strauss szül. Ruppel Frida, magánzó Frankfurt a/M., mint néhai Ruppel Sigwart tanár berlini lakos örököse. A bejelentés napja: 1938. évi szeptember hó líi. A törzsszahadalom tárgya gáz- vagy gőzalakú nyomó közeggel működtetett, fényív-ollásos árammegszakíiő, melynél a nyomást maga a megszakítási fényív zárt, cső-5 alakú kapcsolótérben állítja elő. A törzsszabadalom szerint külön szigetelő részeket, előnyösen töltőrészek alakjában olyan elrendezésben alkalmazunk, hogy a kapcsolótér keresztmetszete, hosszának na-10 gyobbik részén, a kapcsolási folyamat közben kisebb legyen, mint a mozgatható elektróda külső körvonalaival körülzárt felület. A fényív pályájának e szűkítésével az effajta kapcsolók teljesítőképessége jelen-15 tékcnyien fokozódik', különösen, ha a törzsszabadalomban védett találmány egyik foganatos! lási alakja értelmében a fényívvel érintkező szigetelő részeken olyan anyagokból készítjük, melyekből a fényív hatása 20 alatt a fényív eltolását támogató gázok vagy gőzök fejlődnek. Az ilyen anyagok alkalmazása azonbaln azzal a következménnyel jár, hogy a szigetelő részek elhasználódnak, éspedig an-25 nál nagyobb mértékben, mennél crősebbek a kikapcsolandó áramok. A szigetelő részek gyakori megújítása azonban nem kívánatos és kényelmetlen, mert minden egyes esetben a kapcsolónak az áramkör-30 bői való kikapcsolását leszi szükségessé. A találmány értelmében a törzsszabadalom szerinti kapcsolót olyan eszközök alkalmazásával tökéletesítjük, melyek a gázfejlesztő szigetelő részek leégését gyakorla-35 lilag olyan mértékre csökkentik, mint amekkorát a fényív eltolásához szükséges gázfejlesztés igényel. Ezzek nemcsak a szigetelő részek élettartamát fokozzuk és a kapcsoló kiszolgálását egyszerűsítjük, hanem azt a további előnyt érjük el, hogy 40 a kapcsoló részeinek, különösen a kapcsolótérnek a fejlesztett gázok és gőzök nyomása általi igénybevétele a lehető legkisebb mértékűre csökken. A szigetelő részek leégésének korlátozá- 45 sát különös előnnyel úgy érjük el, hogy a fényív munkáját, vagyis azt az energiamennyiséget, mely a megszakítási fónyívből egészen elalvásáig felszabadul, kisebbítjük. Ezt pl. azzal érhetjük el, hogy a 50 nyomóközeget a kapcsolótérből már előbb hagyjuk kiáramolni, mint amikor a mozgó kontaktus a kapcsolóteret elhagyja. Azt találtuk ugyanis, hogy a fényív energiája annál nagyobb, mennél nagyobb annak a kö- 55 zegnek a nyomása, amelyben a fényív ég. Ha tehát a nyomásnak a fényív pályájából való kifúvatását lehetőleg korán kezdjük meg, akkor a fényív energiája és ezzel a szigetelő falak leégése csökken. 60 A szigelelő részek leégésének csökkentésére továbbá iaz't a módszert is követhetjük', hogy a fén3'ív pályájának szűkítését lépcsőzetesen alakítjuk, olyképen, hogy azokon a helyeken, ahol a szigetelő részek hő- 65 igénybevétele a legnagyobb, a szigetelő részek egymástól távolabb vannak, vagy azokban a fényív számára rovátkákat alkalmazunk. A leégés csökkentésére ezeken kívül két megszakítási helyet sorba is kap- 70