129593. lajstromszámú szabadalom • Kötő- és hídszerkezet

2 129593. oldalirányú merevséget érhetünk el. A ta­lálmány szerint alkalmazásra kerülő, két­gerinces, a gerincek végeihez csatlakozó, kifelé nyúló karimákkal, illetve fólöveze-5 lekkel ellátott szelvények tehát kiváltké­pen azzal tűnnek ki, hogy a szelvénytest olyan magasságú és szélességű, mint a széles karimájú tarló (a szélesség ez utóbbi tarló főövezetében veendő), a széles ka-10 rimájú tarlóval szemben azonban — azo­nos súlynál és az X-tengely azonos ellen­állási és teheletlenségi értékeinél — az: Y-tengely számára is azonos vagy közelí­tően azonos ellenállási 'értékekkel és na-15 gyobb tehetetlenségi értékekkel rendelke­zik. Ennélfogva tisztán kihajlásra igény­bevett szelvényként való alkalmazása ese­tén, a legkisebb tehetetlenségi érték felé kiigazított széles karimájú tarló profiljá-20 val összeháosnlílva, ugv^nazl a teljesít­ményt kb. 35%-kai könnyebb, kétgerinoes profillal érhetjük el(. Ha ugyanazzal a súly­lyal, mint a széleskarimájú tartót, a ta­lálmány szerinti szelvény testet kihajlásra 25 és hajlílásra igénybe veti szelvényként al­kalmazzuk, úgy mindkél tengely irányá­ban azonos ellenállási értékekel kapunk, a teheletlenségi 'értékek pedig a találmány esetében az X-lengelyirányában azonosak, 30 az Y-tengely irányában azonban nagyob­bak, ami Tokozott oldalirányú merevsé­get eredményez. Az a különös előny adó­dik' tehát, hogy a találmány szerinti szel­vényalakkal az anyag kihasználását any-35 nyira fokozzuk, hogy azonos teljesítmény esetén kihajlásra igénybe vett rudak szá­mára, kb. 35%-os súlymegtakarítást ér­hetünk el, azonos anyagfelhasználás esetén pedig nemcsak az anyag legjobb kihasz-40 nálását érjük el, hanem főleg a nagyobb oldalirányú merevség miatt, az építmény­be való beépítés esetén, további, azonos fajtájú szelvények számára a csatlakoz­tatás lehetőségét is javítjuk. Mivel a ta-45 lálmány szerint az összszerkezet főrésze, illetve annak legfontosabb részei ezekből a szelvényekből állanak, ennek a szerkesz­tési alapelvnek folyamányaképen az anyag­megtakarítás csakis a profil kiválasztására 50 vezethető vissza. Ehhez járul, hogy a szel­vénytestek egymásba csúsztathatók úgy, hogy csomólemezekre szükség nincs, ha­nem a közvetlen összehegesztést, 'esetleg összecsavarolást vagy összeszegecselést ajl-55 kalmazhatjuk. Ez az anyagmegfakarítást még jelentékenyen fokozza. A szerkezeti, illetve az összekötési merevséget ezenkí­vül f okozzuk azzal, bogy a valameby cso­mópontban ugyanazon a szelvény testen belül egymáshoz illeszkedő szelvéiiylesle- 60 ket úgy csatlakoztathatjuk egymáshoz, hogy tengelyeik annak a szelvény testnek a semleges övén kívül metszik egymást, amelybe a csomópontban egymáshoz il­leszkedő szíelvénytesteket dugjuk. Ezzel 65 kapcsolatosan külön, közbenső tárcsákra vagy hevederekre és effélékre szükség nincs, ha a csomópontban egyesítendő szel­vénylestek mindenkor a gerincek és öve­zetek közvetlen érintkezése révén illesz- 70 kednek egymáshoz. A kötő-, illetve híd­szerkezet megválasztásánál a gerincek, il­letve az övezetek célszerű érintkez te lésére elvben mindenkor tekintettel lehetünk. Csak azokban az esetekben, amelyekben 75 ennek következtében túlméretezett kereszt­metszet adódnék, ajánlatos távolságtartó lemezek vagy effélék közbeiktatása, illetve más profil választása. Hogy különösen ál­tekinthető, egyszerű összszerkezetet kap- 80 junk, a találmány szerint, legalábbis á karima- és az alsó övezetsíkokat párhu­zamosan választjuk. Ennek köveikézlében ékalakú, közbenső tárcsák vagy más efféle kiegyenlítőlagok szintén nélkülözhclőkké 85 válnak. A szelvénylestek egymásba clugá­sát különösen megkönnyíti az, ha leg­alábbis azokat a szel vény testekéi, amelyek­nek csomópontok létesítése céljából to­vábbi szelvénytesteket kell befogadniok, 90 nyitott oldalukkal egymásranézően rendez­zük el. Hogy esővíz és efféle összegyü­lemlését megakadályozzuk, ajánlatos, ha a kötő-, illetve hídszerkezetben gerinceik­kel felfelé nyúlj) szel vény testeket kerek! 95 vagy hosszúkás lyukakkal, illetve kivágá­sokkal látjuk el. A szellvénytest esetleg1 teljes hosszán osztott is lehet úgy, hogy a két alsó övezetfél köz hagyásával áll egy­mással szemben. 100 A találmányt részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganalosílási példái kapcsán magyarázzuk meg. Az 1. ábra kötőszerkezet csomópontján át, a 2. és a 3. ábra b—b vonala mentén 105 vett metszetet mutat. A 2. és 3. ábra két különböző kivitel szerint az 1. ábra a—a vonala mentén vett metszetet mutatja. A 4. ábra kötőszerkezet további csomópont­ján át vett metszet. Az 5. ábra a 4. ábra no c—c vonala mentén vett metszet. A 6. ábra további csomópont nézete, a 7. ábra pedig a 6. ábra d—d vonala mentén vett metszet. A 8. ábra rácsszerkezetű híd váz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom