129563. lajstromszámú szabadalom • Geokémiai kémlelő eljárás, főként széntartalmú képződmények, mint olaj, gáz, szén és hasonlók felkutatására
2 129563. nyokkal. Más szókkal a szerkezet alakulása befolyásolja a diffúzió eloszlását és a felszínes rétegekben levő változó ásványi vegyület koncentrációk útmula'.ást 5 nyújtanak ilyen diffúziós eloszlások felismeréséhez. Hogy ez a hálás a felszínre is kiterjed, ez azokból a tanulmányokból következik, melyek a találmányhoz vezettek, így annak a lénynek a bizonyítására, hogy 10 n 'igyobb só és ásványlartalom kapcsolatos bizonyos széntartalmú képződmények jelenlétével, mint pl. elánnak a talajban való előfordulásával, van elméletileg elfogadható magyarázat, hogy ilyen kölcsön-15 hatás miért fordul elő. A találmány geokémiai kutató eljárás olyan eltakart geológiai szerkezetek után, melyek értékies széntartalmú képződményeket tartalmazhatnak, úgyhogy vizsgál-2Q juk a talaj felszíni és felszínhez közel eső részét, hogy kimutassunk benne rendellenes ásványosodást és másodlagos sólerakodást. A találmány gyors, olcsó vizsgálati el-25 járást nyújt geokémiai kutatásokra, s az eljárást gazdaságosan lehet alkalmazni arra, hogy megbecsüljük nagyobb területekértékét a jövőbeli kutató programra szempontjából. 30 Rendszerint az ú. n. »udvar« jelenség, amelyei eredetileg könnyű szénhidrogének előfordulásával kapcsolatban, végzett elemzések során figyelt meg és írt le Rosaire E. E. az előbb említett cikkében, szin-35 lén megfigyelhető a találmány szerinti eljárás gyakorlati végrehajtásakor. Általában úgy találtuk, hogy a kapóit eredmények állandóbbak olyan mintákban, melyeket 0,6—1,5 m (néhány láb) mélység-40 ben vettek a talaj szintjétől, minthogy a talaj felszínén vett minták a csapadékvizek kilúgozó hálásának,helyi humuszosodásnak stb-nck ki vannak téve. A vizsgálati eljárás keresztülvitelének gazdaságossága és az 45 észszerű pontosság között bizonyos megalkuvást téve, kitűnt, hogy a találmány végrehajtásának az a. célszerű módja, hogy kb. 3 m (10 láb) mélységről gyűjtünk talajmintákat, bár ez a mélység természetesen 50 változhat az éghajlat minősége, a talaj természete, a növényzeti viszonyok és a földművelési módok szerint. Magától értetődik, hogy valamely adott területen az öszszes mintákat mindig ugyanabból a mély-55 ségböl kell gyűjteni. A gyűjtött minták vizsgálata történhet bármely fajta elfogadható mennyiségi elemző eljárással. Az alább közöli táblázat csak példa. Ezért ez a példának felhozott táblázat nem a találmány célját 60 érzékelteti, csak az alkalmazható elemzési eljárások példája. Elemzési tábláz a t. 1. Kloridok. a. Kilúgozás (vagy kivonás) forró (desz- 65 lillált) vízzel; (visszafolyásos módszerrel, kivonni ismert súlyú talajt egy bizonyos térfogat, vízzel). b. A vizes kivonat mérése, c. Térfogalos elemzés AgN03 mérőoldat- 70 lal, káliumkrómál (K„Cr0.t ) indikátor jelenlétében. 2. Bikarbonátok. a. a minta hevítése és szárítása. b. hevítés és szárítás magasabb hőfokon. 75 bikarbonátok megbontására. c. a fejlőd ölt CO., összegyűjtése, tisztátalanságuktól való megszabadítása és térfogalos mérése. 3. Oldható szulfátok. 80 a. kivonás desztilláll. vízzel. b. BaCl3 -nek feleslegben való hozzáadása után a kicsapoll SO.( elkülönítése és i laz el nem használt BaCL, lilrálásia. Na2 C0 3 -raal, fenolffalóin indikátor je- 85 lenlétében; vagy c. a vizes kivonat B,aCI,-vel való titrálása telrahidrokinon indikátor jelenlétében. 1. Szulfiiok. 90 a. A vizes kivonat lilrálása jódkáliumos káliumjodát mérőoldatlal, keményítő indikátor jelenlétében. 5. Savanyúság (és bázisosság). a. Térfogalos elemzéssel vagy Ph mérés- 95 sei. 6. Vízben oldhaló alkatrészek. a. Kivonás forró vízzel; a kivonat szárazságig való bepárlása. A maradék megmérése. too 7. Savban oldható alkatrészek. a. Savval való kivonás; a kivonat szárazságig való bepárlása és a maradék , mérése. 8. Karbonátok (és bikarbonátok). 105 a. Elbontás savval és a képződött CO, mérése térfogatosan vagy súly szerint. A találmánnyal kapcsolatban különös fontosságú annak a ténynek a felismerése, hogy karbonát tartalmú talajmintákban no megtörténik az, hogy a karbonátok nemcsak szerves anyagot, hanem szervetlen, vegyületeket is magukhoz kötve tartalmaz-
