129563. lajstromszámú szabadalom • Geokémiai kémlelő eljárás, főként széntartalmú képződmények, mint olaj, gáz, szén és hasonlók felkutatására

129563. 3 nak. Pl. ha arról vau szó, hogy talajmintákat kloridokra elemezzenek, akkor a min la szokásos kivonása után következő Lérfogalos elemzés, mint fentebb jeleztük, 5 a kloridoknak csak elhanyagolható kis részét fogja kimulatni. Ha a mintát viszont először salétromsavval vagy kénsavval kezeltük és csak azután vontuk ki a kloridokat és lilrállnk, nagy mennyiségű kloridot 10 mntathalunk ki. Hasonló módon, ha a ni-Irálókat kívánjuk meghatározni, ld'iIonosén előnyös a kivonás előlli kezelése a talajmintáknak kénsavval vagy sósavval. Magái ól érlelődik, hogy magát a kivonást 15 a kívánl fajtájú híg savval lehet végrehajtani. Ilyenféle savas előkezelés előnyös mindenféle szervetlen alkatrész meghatározásakor. Ennek az eljárásnak a haszna kísérteii-20 leg bebizonyosodolt akkor, mikor kutatásokat hajtól lunk végre olyan területeken, melyeket már más módszerekkel vizsgállak; eljárásunk hasonló eredményeket adolt, mint amiket más módszerekkel le-25 he tett elérni. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy eljárásunk minden 'esetben ugyanazt az eredményt adja, mint ti talajmintákkal való geokémiai kutatás, pl. elánra. Azok a sóeloszlások azonban, ami-3] kel kapunk ti találmány szerinli eljárással, nagy hasonlóságot mutatnak azokkal az eredményekkel, amik a szénhidrogén technikából 'erednek. Az előbb említett elmélet alapján állva, mindazonáltal ha van 35 is különbség a szénhidrogéneloszlási eredmények és a szeizmikus eloszlási ered1

mények között, pl. azt elvárhatni, hogy a. találmány szerinli eljárás kapcsán kapott adatok hasonlítanak a szeizmikus vizsgá-40 latok adataihoz. Véglegesen eddig nem állapították meg azt, hogy ez így van, mindazonáltal ez lesz az esd, minthogy más elfogadhatói elméletek is vannak, aminek alapján azt kell vélni, hogy a találmány 45 szerinli eljárás ugyanazon az elven nyugszik, mint a szénhidrogén-technika. Ebből kifolyólag' a dolgozás technikájának ezt az elméletét lehetséges 'elméletnek kell tekinteni és eddig a legiogikusabbnak. 50 A geofizikai gyakorlatban, ahol pl. gravitációs és mágneses mérési, adatokat használnak a további kutatás gazdaságosságának meghatározására szeizmikus vagy más költséges módszerrel, a találmány nem 55 költséges technikája használható arra, hogy adott területen a további kutatások kivitelének a gazdaságosságát megállapítsuk. E tekintetben az eljárás használhatósága vetekszik a torziómérleggel, graviiáciőmérővel, m ague torn éterrel dolgozó, ellenállást és 60 vili a mo ss á g veze lést m ér ő m ód szerekkel, melyek mérik a geológiai szerkezet jelenlétének a jeleit közvetett módon és oly adatokkal szolgálnak, melyek alapul vehetők a gazdaságos kitermelés megítélésére. 65 Sőt vetekszik eljárásunk még a sokkal költségesebb módszerekkel is, mint a szeizmikus eljárással, mehr'a szerkezeiét közvetlenül, méri, vagy a geokémiai módszerrel, mely a keresett képződményekből ki- 70 szivárgó termékek mennyiségét magát állapítja meg. Bár az előzőkben leírt kutató eljárásunk használható: fúrási program alapjául, mégis előnyösebb úgy alkalmazni, hogy addicio- 75 nális kutató eljárásnak alkalmazzuk a fúrás előtt. E gazdasági szempontok kifejezésre jutnak Rosaire E. E. közleményéiben, melynek címe: »Taclies and Strategy of Exploration for Petroleum«, III., 80 megjelent a Geophysics IV. folyóirat 1939. július 3. száma 155—165. lapjain. így a találmány szerinti eljárás egyik alkalmazása szerint kutatást végzünk egy bizonyos tájékon a leírt módszerrel, meghatározva 85 azokat a területeket, melyeket gazdaságosan ki lehet használni egy nagyobb megfejtő képességű módszerrel és tovább azután az így kijelölt területeket kutatjuk tovább a nagyobb megfejtő képességű' 9Ü módszerrel. • • • A nagyobb megfej lő képességű módszerek magukban foglalják a szeizmikus módszert, mely kedvező körülmények kö- 95 zölt képes az olaj és gázfelhamozódásra kedvező geológiai szerkezet felvázolására' és a Ialajelemző módszert, mely általában, alkalmazható ily felhalmozódások létezésének és valóságos kiterjedésének mégha- 10t) tarozására. A gravimetriás, magnetométeres, ellenállásmérő módszerek és hasonlóak nem vehetők a nagyobb megfejtődképességű módszerek közé, minthogy ezeket általában olyan kémlelőmódoknak te- j05 kintik, melyek pontos és részletekbe menő szerkezeti elemzésre nem képesek. Ezért a »nagyobb megfejtőképességű, módszer« kifejezés ebben a leírásban a szeizmikus és az előbb említett ialajelemző mód- 110 szerre korlátozódik, bármely javított alakjukban is. Minthogy a találmány szerinti eljárás felszíni vizsgálói módszer, éspedig nagyobb