129495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányrépa, takarmánycukorrépa, céklarépa és egyéb nem fagyálló répaféleségek magjának termesztésére

Megjelent 1942. évi április hó 15-én. MAGYAR XIRALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 129495. szám. X/h., (X/ig.) osztály. -- N. 3589. alapszám. Eljárás takarmányrépa, takarmány cukorrépa, céklarépa és egyéb nem fagyálló répaféleségek magjának termesztésére. Németh Béla ny. gazd. akadémiai tanár, Keszthely és Lampe Ernst növénytermelő, Stettin-Altdamm. A bejelentés napja: 1941. évi január hó 9. A találmány eljárás takarmányrépa, ta­karmány-cukorrépa, céklarcpa és egyéb nem fagyálló répaféleségek magjának ter­mesztésére. 5 A takarmányrépa, takarmány cukorrépa, céklarépa és egyéb nem fagyálló répaféle­ségek magját tudvalevőleg az anyarépáról vagy a dugványról termesztik. Ez az eljárás körülményes és költséges, mert az anyaré-10 pát vagy dugványt először termelni kell, azután ki kell válogatni, télire el kell ver­melni vagy pincében kell eltartani, tavasz­szal pedig megfelelő, aránylag tetemes, 50-80 cm-nyi sor- és növénytávolságra újból 15 ki kell ültetni. A katasztrális holdanként átlagosan kb. 5—10 q-t kitevő csekély ter­més a körülményes és drága kézimunka következtében nagyon költséges. Nem fagyálló répaféleségek magjának közvetlenül a magról való termesztése ez-20 ideig nem volt lehetséges, mert ehhez a magnak ősszel való elvetése szükséges és a téli fagy beállta előtt kifejlődött növény­zet télen oly mértékben fagy ki, hogy gaz­daságos magtermesztésről szó sem lehet. 25 A találmány annak felismeréséből indult ki, hogy a nem fagyálló répafélcségek fagy által való elpusztílását két körülmény okoz­za, nevezetesen elsősorban az ősszel fejlődő növények csekély fajlagos szárazanyag-30 (cukor-, protein- stb.) tartalma, másodsor­ban pedig a téli fagy idején fellépő hirte­len hőmérsékleti változások, melyeket a téli napsütés idéz elő. Ezzel szemben a nagyobb fajlagos száraz­an yagtartalmú répiaféleségek, pl. a cukor- 35 répa, kiváltképen, ha azt a téli fagy idején fellépő hirtelen hőváltozások romboló ha­tásával szemben megvédjük, nem szenved­nek fagykárt. Ha tehát a nem fagyálló répafélcségek 40 magjának közvetlenül a magról való ter­mesztését lehetővé akarjuk tenni, akkor a növényt fagyállóvá kell tenni és úgy kell elvetni, hogy a fejlődő növény a téli fagy idején a hirtelen hőmérsékleti változások 45 romboló hatásával szemben védve legyen. A növény fagyállóságának elérésére több­féle módszer ismeretes. Ezek közül a talál­mány szerinti eljárás szempontjából jól be­vált a növény fajlagos szárazanyagtartal- 50 mának fokozatos növelése, amit pl. a dug­ványnak vagy anyarépának generációkon át a magasabb fajlagos szárazanyagtarla­lom felé való szelektálásával érhetünk el. A hirtelen hőmérsékleti változásokkal 55 szembeni védelmet pedig pl. mélyített ve­téssel érhetjük el oly kép, hogy a magot a vetési barázda fenekében húzott árokba vetjük el úgy, hogy a barázda a fejlődő nö­vény gyökerének nyakrészét árnyékban 60 tartsa. A találmány szerinti magtermesztő eljá­rás e felismeréseken épül fel és lényege ab­ban van, hogy magtermesztés céljaira e répaféleségek magját közvetlenül a magról termesztjük akként, hogy a tetszőleges is- 65 mert módon fagyállóvá tett növényt adó

Next

/
Oldalképek
Tartalom