129495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányrépa, takarmánycukorrépa, céklarépa és egyéb nem fagyálló répaféleségek magjának termesztésére
2 129495. magot nyár utóján véljük ej, gondoskodva arról, hogy az ősszel fejlődő növényt a téli fagy idején fellépő hirtelen hőmérsékleti változásokkal szemben megvédjük és a nö-5 vényt a télen át is, a niagtermés beéréséig a földben hagyjuk. A növény fagyállóságát célszerűen a fajlagos szárazanyagtartalomnak generációkon át a szelekcióval történő fokozásával bizto-10 sítjuk, a hirtelen hőmérsékleti változásokkal szembeni védelmei: pedig előnyösen mélyített vetéssel érjük el úgy, hogy a magot a vetési barázda fenekében húzott árokban vetjük el és ha szükséges, a fagy be-15 állta előtt, földdel betakarjuk. Tavasszal az áttelelt növényzetet, célszerűen 15—20 cm növénytávolságra, ritkítjuk. Az új eljárás foganatosításánál például a következőkép járhatunk el: 20 A répamagot, melyet fagyállóvá szelektált fajlagos szárazanyagtartalmú dugványból vagy répából termesz te ltunk,, augusztus közepe és szeptember között velőgéppel, előnyösen 40 cm sortávolságra, mélyített ve-25 léssel vetjük el, ami pl. úgy történhetik, hogy a magot oly árok fenekére szórjuk ki, melyei a vetőgép csoroszlyalartó gerendájához erősített ismert árokhúzó kapával a barázdában húztunk. Az árkot a fagyve-30 szély beállta előtt földdel betakarhatjuk, minthogy azonban az esővíz az árkot a barázdaoldalokról rendszerint amúgy is behordja, ez a betakarítás el is maradhat. Tavasszal a vetést 15—20 cm nővénytá-35 válságra ritkítjuk, egyébként pedig a növény teljes kifejlődéséig, és azon túl is, az eddig szokásos módon járunk el. Az ilymódon termesztett magot újabb magtermesztésre nem, hanem csupán ré-40 patermesztésre használjuk, mégpedig az eddig szokásos módon, tavaszi vetéssel. Ujabb magot a termeszlett répából vagy dugványból származó magból, újabb nyárutói vetéssel, a találmány szerinti eljárással köz-45 vétlenül termeszthetünk. Eszerint tehát a nyárutói vetéssel termesztett magot július-augusztus havában kapjuk; ezt a magot a rákövetkező év tavaszán, célszerűen már március havában, 50 répa termesztésre elvetjük; a répa őszre (október havában) fejlődik ki. Ujabb mag termesztésére a kapott anya- vagy dugványrépából szelektálunk, a szelektált dugványból vagy anyarépából kapott magot 55 nyár utóján elvetjük és a maglermést a következő nyáron kapjuk. A találmány szerinti, köz vei len ül a magról való magtermesztési eljárás előnye először is, hogy a termelési költségeket igen számottevően csökkenti, amennyiben az ed- 6 ° digi termesztési eljárásnál katasztrális holdanként szükségelt 35 -ß0 q anya- vagy dugványrépa helyett katasztrális hold an -ként csupán kb. 20 kg nyárutói elvetésre alkalmas magot igényel. 65 További előny, hogy a terméshozamot az ezidőszerinti katasztrális holdanként! 5—10 métermázsa átlagról 1 -12 métermázsa átlagra, sőt kedvező időjárású évben még ennél is többre emeli. 70 Lényeges előn}r , hogy a magról való közvetlen magtermesztés az anya- vagy dugványrépa eltartásával és a romlási veszteségekkel kapcsolatos költségeket is elkerülhetővé teszi. ; 75 Közgazdasági szem pontból különösen jelentős előny, hogy az eddigi 50—80 cm; sor- és növénytávolságnak 40 cm sor- és 15—20 cm növénytávolságra való csökkentésével az új eljárás csupán kb. félakkora 80 területet igényel ugyanakkora terméshozam elérésére, mint a régi. Ugyancsak jelentős előny, hogy az új eljárással termesztett magból eredő répa fajlagos szárazanyagtartalina az eddigi módon 85 termeszlett répáénál 2 - to/o-kal. nagyobb. Az új eljárásból származó répa gyökérbetegségekkel és gombabelegségekkel szemben is ellentállóbb a réginél, a magkihullás veszélye is jóval kisebb, és minthogy a nö- 90 vényszár nem hajt oly sok mellékágat, a magok egyszerre érnek be és egyszerre arathatok. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás takarmányrépa, takarmánycu- 95 korrépa, céklarépa és egyéb, nem fagyálló répaféleségek magjának termesztésére, azzal jellemezve, hogy e répafélcségek magját . közvetlenül a magról termesztjük úgy, hogy a. tetszőleges ismert too módon fagyállóvá tett növényt termő magot a nyár utóján vetjük cl akként, hogy az ősszel fejlődő növény a téli fagy idején a hirtelen hőmérsékleti változások romboló hatásával szemben védve legyen 1Q5 és a növényt télen át is, a magtermés beéréséig, a földben hagyjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti magtermesztő eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a magtermesztés cél;- no jaira több generáción át fokozott faj-
