129268. lajstromszámú szabadalom • Pályakeresztezés és eljárás előállítására

2 .-•'••- " " - 'Ifmi: •: lített, öntött csúcsbetétes kereszteződések számára. Különösen előnyös mindkét vál­tozatnál az a körülmény, hogj* mind az öntött, mind a pályasínekből készült csúcs-5 betétet az eddiginél jóval hosszabbra ké­szíthetjük. A találmány lényege abban van, hogy a csúcsbetéthez csatlakozó sínek fejrészei (koronái) úgy vannak kialakítva és a sí-10 nek úgy vannak meghajlítva, hogy a csúcs­betéthez csatlakozó sínek a csúcsbetétet szekrényes tartókként fogják közre. Az ön­tött, csúcsbetétes megoldásnál a csatla­kozó síneknek a csúcsbetéthez csatlakozó 15 végein a sínfejek teljesen el vannak távo­lítva és azokból csak a gerincek maradnak meg, metyekct a csúcsbetéthez való össze­kapcsoláshoz hevedereknek alkalmazunk. A kizárólag pályasínekből készült megol-20 dás esetében a fő- és mellékirány sínéiből alkotott csúcsbetét csúcsvégén az egyik sín (mellékirány) koronája teljesen, a másik sín (főirány) koronája részben el van tá­volítva és a sínek úgy vannak meghajlítva, 25 hogy a megmaradó gerincek, esetleg a csú­cson túl meghosszabbítva, a főirányban menő sín kapcsolóhevederét alkotják. A mellékelt rajz a találmány szerinti pályakereszlezés két foganatosítási példá-30 ját mutatja. Az öntött, csúcsbetétes megoldás példá­ját az 1—7. ábrák szemléltetik, mégpe­dig az -1. ábra a 2. ábra a—-b vonala menlén 35 vett hosszmetszetben, a 2. ábrán alaprajzban, A 3—7. ábrák az 1. és 2. ábra I—I, II—II, III—III, IV—IV, V—V vonalai mentén vett keresztmetszetek. 40 A rajzon (Cs) az öntött acélból készült csúcsbetét, melynek az ismert csúcsbetétek­től eltérően a csúcstól elfordított végén a (Cs') toladta van, mely a 7. ábrán látható módon a keresztezésbe futó (1, 2) sínek 45 közé nyúlik és azokkal össze van csava­rolva (2. ábra). A 2: ábrából látható, hogy a fő- és mel­lékirányban megfelelő hajlásszögben veze­tett (1, 2) sínek gerincei, attól a ponttól ki-50 indulva, melytől kezdve a sínfejeket a csúcsnak megfelelően vékonyítani kell, a csúcsbetét hajtásának megfelelően meg! vannak görbítve. A 7. ábra (V—V met­szet) az (1, 2) sín-eket még teljes ke-55 resztmetszetben mutatja. A IV—IV metszet­ben (6. ábra) a (Cs) csúesbetétet közre­fogó (1,, 2) sínek fejei már részben el vannak távolítva és itt a sínek gerincei, a 2. ábrából láthatóan, úgy vannak kihaj­lítva, hogy a (Cs) csúcsbetétet szekrényes 60 tartó módjára közrefogják. A III—III met­szetben (5. ábra) az (1, 2) sínekből már csak a talpak és a gerincek maradnak meg, melyek a szekrényes tartó jelleget itt is megőrzik és a (Cs) csúcs karimája alá 65 fekve, mint hevederek a csúcsot szilár­dan alátámasztják. Az (1, 2) sínek illető­leg a belőlük megmaradt gerincek még egy darabon a III—III metszetsíkon túl folytatódnak.. A II—II és I—I metszetek 70 a keresztezésnek a csúcs felé eső illetőleg közvetlenül a csúcs utáni keresztmetszetei. Az (1, 2) sínek és a külső (3, 4) 'könyök­sínek közötti hézagok, a keresztmetszetek­ből láthatóan, megfelelően kialakított be- 75 téttuskókkal tölthetők ki, melyek a csúcs­rész szilárdságát jelentékenyen növelik. Mint a 2. ábrából látható, az ismeri, csúcsbetétes pályakeresztezésektől eltérően, a csúcsbetét és a csatlakozó sínek között 80 nincs ütközési hézag, mert a sín és a csúcsbetét között csatlakozás nem, mint eddig, a hossztengelyre merőlegesen, ha­nem a hevederekké kialakított síngerincek révén, a hossztengellyel párhuzamosan tör- 85 ténik. A kizárólag pályasínekből készült, csúcs­betétes keresztezés példaképem foganato­sítási alakját a 8—14. ábrák mutatják, mégpedig a 90 8. ábrán a 9. ábra a'—b' vonala mentén vett hosszmetszetben és a 9. ábrán alaprajzban. A 10—14. ábrák á 8. és 9. ábra F-I', IF-IF, III— III, IV—IV, V—V és VI'— 95 VF vonalai szerint vett keresztmetszetek. A 8—14. ábrák 6°20' hajlásszögű keresz­tezést mulatnak; ilyen kis hajlásszögű ke­resztezést, eltekintve a szerkezeti hibáktól, kizárólag pályasínekből eddig nem tudtak 100 előállítani. Az elgondolás az 1—7. ábrák kapcsán ismertetett megoldáséhoz hason­ló, csupán itt a csúcsbetétet nem öntvény alkotja., hanem a csúcsot az (1, 2) pálya­sínekből készítjük. Ezek közül (1) a mel- 105 lékirányú és (2) a főirányú sín; (3, 4) a könyöksínek. Mint a 9. ábrából látható, az (1) mellék­irányú sín fejéből, a (2) főirányú síntől elfordított oldalon, annyit gyalulunk le és 11c az (1) sínt úgy hajlítjuk meg, hogy a III'— III' metszeteikig, illetőleg a csúcs kezde­téiig gyengítetlenül. haladó, , főirányú (2) sínhez fejrészének gyengítetlen oldalával

Next

/
Oldalképek
Tartalom