129111. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltómű

2 129111. ágyazott hajtótengellyel. Az oldható tengelykapcsoló kioldószerkezete pedig úgy van szerkesztve, hogy csak akkor engedi rugók közbejöttével kapcsolód-5 ni a laza keréken levő, valamint az agyában ágyazott s a bolygókerekek csapjait hordó hajtótengelyen elhelye­zett két kapcsolórészt, ha előbb féke­kezetlen állapotba kerül a napkerék, 10 kioldás után viszont, egy csekély üres­járási állapot után — mely alkalommal a kapcsoló már oldott állapotban van, a napkerék viszont még fékezetten — az elsősebesség előállítására ezen az oldó-15 szerkezeten levő külön ütköző segítsé­gével fékmű útján a napkerék fékez­hető. E rendszer ismeretében három hely­zet képzelhető el. Be lehet kapcsolva 20 először a tengelykapcsoló, de nincs fé­kezve a napkerék — ez a direkt sebes­ség. Másodszor fékezve van a napkerék, de nincs bekapcsolva a tengelykapcsoló -- ez az elsősebesség; harmadszor az 25 üresjárási állapot érhető el akkor, ha sem a napkerék nincs fékezve, sem a tengelykapcsoló nincs bekapcsolva. Ek­kor a motor, bár forgatja a laza kere­ket, mely a sebességváltőházban van •v> gördülőén ág y azva, a rajta elh elvezke­dő lamella viszont nem hajtja a hajló­tengelyen levő másik kapcsolóelemet, az álló lamellát és általa a hajtó ten­gelyt. Ugyanakkor a laza keréken levő 35 belső fogazású fogaskoszorú, mint boly­góház forgatja a benne elhelyezkedő bolygókerekeket, ezek viszont a közöt­tük levő napkereket — de visszafelé, ha a jármű még áll. Ha mármost a 40 napkeréknek ezt a visszafelé való for­gását meggátoljuk azáltal, hogy a rajta levő fékpályán alkalmazott fékművel megfogjuk, fékezzük, akkor — megáll­ván a napkerék — maguk a bolygóke-45 rekek kénytelenek a napkerék forgóko­szorúján előregördülni, minthogy kí­vülről a bolygóház fogkoszorúja által továbbra is hajtva vannak. így jön létre a fentjellemzett első-50 sebesség. Á fékezést megszüntetve, lét­rejön először az üresjárási állapot. A napkerékíékező- és kapcsolókioldószer­kezet kombinációjának további kienge­désével azután, az üresjárási állapot 55 után beáll az ugyancsak fentjellemzett, direkt sebesség, illetve fordulat. Ekkor a kapcsolófelek között rugók nyomása révén merev kapcsolat jön létre, és a laza kerék minden fordulatkülönbség nélkül együttforog a benne ágyazott *o hajtótengellyel. Mivel pedig e hajtóten­gelyre a bolygókerekek csapjai is me­reven vannak felékelve, a laza kerékkel e csapokon lazán ülő bolygókerekek is haladnak előre. És ha e hajtótengely 65 és a laza kerék között nincsen fordu­lati különbség, a bolygőkerekek nem fo­rognak saját csapjaik körül — nem dol­goznak. Ha nem dolgoznak, hozzájuk viszonyítva a napkerék is nyugalmi ál- 70 lapolban van. Továbbra igy már csak legfeljebb annyi a szerepe, hogy együtt­forogva az egész bolygórendszerrel, ma­ga ez az egész rendszer j>edig ugyan­akkor a tengelykapcsolóval, ezután már 75 vele együttesen, mint nagyszerű ki­egyénsúlyozó és lendítő tömeg szerepel csupán. Ha a motor forgattyús tengelye lánc­cal hajtja meg a laza kereket s a benne so elhelyezkedő hajtótengely is láncáttétel­lel adja tovább a meghajtást, úgy — direkt sebesség esetén —• egyetlen fogas­kerék sem dolgozik a szó legszorosabb értelmében sem. Tehát még mint álló 85 erőközlő szerv sem szerepel a meghaj­tásban, legfeljebb csak mint jótékony kiegyenl ítő, lendítő tömeg. Ezért van nagy előnye az eddig meg­próbált hasonló szerkezetekkel szem- 90 ben s fog elterjedni a gyakorlatban. Esetleges zaj s a zajnak velejárója, a kopás így az elképzelhető legkisebb mértékre van lecsökkentve s mindösz­sze a viszonylag ritkán alkalmazott el- 95 sősebességnél jöhet létre csupán. Az el­sősebesség, üresjárás és direkt sebesség egyetlen azonos mozdulattal állítható elő — magával a tengelykapcsoló emel­tyűvel, mert a fékező és kapcsolóktól- íoo dőszerkezet-kombináció már bent a motorházban van úgy megalkotva, hogy azokat a fenti sorrendben magával a kapcsoló emeltyűvel lehessen létre­hozni ezen emeltyű teljes behúzása, kö- 105 zépen való tartása vagy teljes kienge­dése által sorrendben. A mellékelt rajzon a találmány egyik példaképem szerkezeti alakja van váz­latosan feltüntetve. Az no 1. ábra a szerkezetnek tengelyirányú hosszmetszetét ábrázolja a kapcsolóki­oldó és napkerékíékező szervnek rész­leges nézetével. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom