129110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló termékek előállítására

2 129110. vaslat szerint, a 409130. számú angol szabadalmi leírás értelmében a kromilot, célszerűen a hozzáadandó magnéziával vagy ennek egy részével keverve, magas hőmér-5 séklieten, célszerűen 1760—1870 C° között, előzetesen égetni kell. Hogy a finomra elosztott magnézia már alacsonyabb hőmérsékleten, pl. 1427 C°-on hasson a kromilalapanyag szilikátjaira, ismert ömlesz-10 lőszereket (mineralizálorokat), mint tooraxot, folypátot, bórsavat adtak a kromithoz, továbbá a masszát a 2.053,146. számú amerikai szabadalmi leírás szerint lorsleritkrislályokkal »oltották«. Ezen el-15 járások azonban nem egyszerűek és ezért költségesek. Bejelentőnek, magának is sikerült azáltal igen hőmérsékletváltozásálló és tűzálló, emellett pedig elegendő hidegnyomószi-20 lárdságú krómmagnézia-köveket előállítani, melyekben a finoman elosztott magnézia mennyisége a kromilénál kisebb, hogy a szemcsenagyságasszelételt is kellőleg választotta meg. A 435448. számú brit szaba-25 dalmi leírás értelmében ezen eljárás szerint a szemcsenagyságösiszetélelt középefrakció csökkentésével úgy kell beállítani, hogy a keverék 200 mikronnál, célszerűen 100 mikronnál kisebb és 1000 mikronnál 30 nagyobb szemnagyságú frakciókat és középszemnagyságú frakciót oly arányban tartalmaz, hogy a finomfrakciónak a középfrakcióhoz és durvafrakcióhoz való viszonya a (20—40) : (15—25) : (35—65) ha-35 tárértékek között fekszik, vagy pedig a középfrakció teljes kiküszöbölésével a finomfrakció határértékei a durva frakció határértékeihez (20—40):(80—60) arányban állanak. 40 A további kutatómunka kiderítette, hogy ezen eljárás rendkívül kedvező eredményeit egyszerűbben is el lehet érni. Ez azzal válik lehetővé, hogy a krómmagnézia köveket kromitból és ennél kisebb meny-45 nyiségű magnéziából álló keverékből, melyben a magnéziának több mint fele finoman eloszlott állapotban, célszerűen legfinomabb liszt alakjában van jelen, úgy állítjuk elő, hogy a finom lisztalakú kromi-50 tot gyakorlatilag kiküszöböljük. Ezen új felismerés szerint elegendő a 0—3,0 mm-ig vagy ennél nagyobb szemnagyság között mindennemű szemcsenagyságokat tartalmazó kromitőrleményből a legalább 0,1 55 mm-ig terjedő ós 0.5 mm szemnagyságot meg nem haladó frakciót eltávolítani. Ezen feltétel betartásával az ércnek minden egyéb, szemcsenagyság szerinti fajtázását mellőzhetjük. A találmány lényege tehát abban áll, hogy kromitból (krómvasércek- 60 bői) és ennél kisebb mennyiségű magnézia keverékéből készült massza összeállításánál a) a magnéziának több, mint felét oly finomra eloszlott állapotban visszük a ke- 65 vérekbe, hogy ezen finomfrakcióban a magnéziarészecskéknek legalább a fele 0,06 mm-nél kisebb szemnagyságú és előnyösen a részecskéknek több, mint fele 0,04 mm-nél nem nagyobb szemnagyságú, 70 b) a kb. 0,1 alatti, de legfeljebb 0,5 mmig terjedő szemnagysága kromil-finomliszt jelenlétét a keverékben gyakorlatilag elkerüljük. A durvább őrleményből és magnézia- 75 finomlisztből álló keverékekből előállítandó magnéziakövek gyártására vonatkozó régebbi irodalomban többször bukkanunk arra a megállapításra, hogy a magnézia hatása finomságának a kolloidális diszper- g0 zióig való növelésével mindinkább kedvezőbb lesz. Ez a szilárd, vagyis nem megömlcsztelt fázisban lefolyó reakcióra való tekmtcLiel magától érlelődőleg a jelen eljárásra is áll. Az adagolandó magnéziat. tehát, célszerűen további aprítással, leg- 85 finomabb lisztté alakítjuk át. Ha az egyéb feltételek igen kedvezőek, úgy már a 0—0.1 mm közötti kromitfrakció eltávolítása is számottevően jó eredménnyel jár. Általában ugyanazon 90 magnéziamennyiség mellett a hőmérsékletváltozásállóság, főképen az eredmények szabályosságát illetőleg, lényegesen javul, ha az eltávolítandó kromitfrakciő felső határát 0,15 mm-ig emeljük. Emellett azon- 95 ban tekintettel kell lennünk arra, hogy a hidegnyomószilárdság az eltávolított kromitfrakció fels'ő határának emelésével fokozatosan csökken. Tehát ezen szempontból is két egymással ellentétes feltétel ki- 100 egyenlítését kell keresnünk. A 0—500 mikron közötti kromitfrakció tökéletes eltávolítása is még kielégítő hidegnyomószilárdságot eredményez. A hozzáadott magnéziának, különösen a magnézia legfinomabb 105 részecskéinek finomsági foka is lényegesen befolyásolja a hidegnyomószilárdságot. Ha a hozzáadott magnézia, pl. nem tartalmaz elegendő mennyiségű 0,06 mm-nél finomabb szemcséket, úgy a hidegnyom ós-zi- 119 lárdság akkor is csökken, ha az eltávolí-